Bebizonyosodott, hogy káros az óraátállítás!

A nyári és téli időszámítás életvitelre, egészségi állapotra gyakorolt hatásairól állítottak össze közös nyilatkozatot vezető európai egyetemek kronobiológiával foglalkozó kutatói.  A Semmelweis Egyetem Kronofiziológiai Munkacsoportja korábban az egyetem hallgatóinak bevonásával vizsgálta a szociális jetlag tanulmányi teljesítményre gyakorolt hatását is. A 2014-ben publikált kutatás szerint a tanulmányi eredményre is szignifikánsan negatív hatása van a napszaki ritmus eltolódásának.

Mi az a szociális jetlag?

A szociális jetlag az a jelenség, amikor a belső biológiai óránk nem áll szinkronban a napirendünkkel pl. az éjszakába nyúló túlórák miatt. A kifejezés arra utal, hogy a természetes cirkadián ritmus, azaz az alvás és ébrenlét váltakozása nem áll szinkronban a társadalmi és munkahelyi kötelezettségek által kikényszerített napirenddel.
A cirkadián ritmus felborulása, az alvási ritmus eltolódása pedig komoly veszélyt jelent egészségünkre nézve, hiszen bizonyítottan megnöveli a 2. típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Az óraátállítás hatásai szervezetünkre

A 2014-es kutatásban megfogalmazott szakértői állásfoglalás szerint a többségre nézve káros élettani hatásai vannak az óraátállításnak, ugyanis ennek következtében nyáron nincs tökéletes összhangban az óra által mutatott idő a természetes fényviszonyok változásának ritmusával. A nyári időszámítás a kutatók szerint növeli a szociális jetlaget, hiszen a biológiai óránk szerint nem akkor kelnénk és feküdnénk, ahogy azt a nyári időszámításra átállás megköveteli.

Biológiai óránk felelős az anyagcsere folyamatok időbeli optimalizálásáért, és hatással van a kardiovaszkuláris- és az immunrendszer szabályozására is, de nem tud igazodni a mesterséges óraátállításhoz, ezért a nyári időszámítás következtében egy hét hónapig tartó időszakban átlagosan egy órával nagyobb a szociális jetlagünk – mutat rá az állásfoglalás.

Az óraátállításnak, - a fentiekben már ismertetett egészségügyi kockázatokon túl - bizonyítottan rövid távú káros hatásai is vannak: például az átállítás utáni napokban gyakoribbak a közúti balesetek és nő a szívinfarktus előfordulásának aránya.

Mi történik a tavaszi óraátállításkor?

Idén tavasszal, március 25-én állítjuk előre az órát pontosan egy órával. Ez azt jelenti, hogy ha óraátállítás előtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban (hat órakor) kelünk, mint előző nap. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk. Ezzel szemben este nagyon is fittnek és ébernek érezzük magunkat, mert belső óránk jól tudja, hogy valójában tíz óra van, mikor az óramutató már 11-et mutat.

A szervezetnek általában 4-14 napra van szüksége, hogy megszokja a változást, de gyerekeknél, időseknél és betegeknél akár hosszabb és nehézkesebb is lehet az alkalmazkodás.

Mit tehetünk, hogy enyhítsük az óraátállítás negatív hatásait?

• A negatív hatások elkerülhetők, ha fokozatosan módosítjuk az étkezések, felkelések és lefekvések idejét, mindig csak 15 perccel előbbre hozva azokat. Ha már előzetesen is belekezdünk (az óraátállítás előtt néhány nappal), az átállás kevésbé lesz megerőltető, és jobban elviselhetővé válik.
• Ne nyúljuk azonnal altatókhoz, helyette próbáljunk meg kíméletesebb megoldást keresni! Igyunk gyógyteát, vegyünk egy meleg lábfürdőt. Párologtassunk olyan illóolajokat, melyek az ellazulásunkat segítik.
• Mozogjunk minden nap, de arra ügyeljünk, hogy az új időszámítás szerinti esti lefekvés és a sport befejezése között legalább 4 óra teljen el! A rendszeres edzés segít a stressz levezetésében, és hogy estére fizikailag is kellemesen elfáradjunk.
• Az óraátállítást követő két hétben legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, hiszen ezek a napok különösen megviselik szervezetüket. Iktassunk be több szünetet a munkahelyünkön is.
• Ha megtehetjük, napközben töltsünk legalább fél órát a szabadban!
• Az átállás idejére – 5-10 napig – mondjunk le a délutáni alvásról, akkor is, ha fáradtak vagyunk! Így a belső óra könnyebben átáll, és éjjelente jobban fogunk aludni.