Alvás fázisai

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) jelentése szerint 3 felnőttből 1 alváshiányos - ami azt jelenti, hogy nem alszik eleget és alvása nem megfelelő mimőségű, pedig a szervezetének szüksége lenne rá.

Ha nem termelődik ebből a bizonyos hormonból, alvászavar lehet a következménye. Mi szabályozza működését, és hogyan hat az alvásunkra?

Igaz, hogy minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb alvásra van szükségünk? Utánajártunk!

Télvíz idején nincs jobb egy kád meleg fürdőnél. Kellemesen ellazít és a jól megválasztott hőfok még az alvásban is segíthet!

A pihentető alváshoz nemcsak sötétségre, megfelelő hőmérsékletre van szükség, hanem csendre is.

Az álmok szerepe életünkben megkérdőjelezhetetlen. Idén viszont lehet, hogy egy új pont is felkerül a fontosságukat jelző listára: komoly betegség előrejelzője lehet, ha túl sokat álmodunk túl rosszakat.

Fitten és üdén 2 óra alvás után? Sokan vannak, akik próbálkoznak vele, hogy csökkentik az alvásidejüket, csak azért, hogy több idejük maradjon másra. Vajon megéri?

A serdülőkor nem csupán a látványos testi változások, de a személyiség alakulásának emblematikus korszaka is egyben. A tiniknek kezd kialakulni saját világlátásuk, érdeklődési körük, stílusuk. Szeretnek lázadni, és olyan dolgokat tenni, amivel bizonyítják, ők önálló, a szüleiktől független emberek és ezzel gyakran kergetik „őseiket” a kétségbeesésbe. Ilyen például az alvás kérdése is. A tinik többsége ugyanis felesleges időpocsékolásnak tartja az éjszakai pihenést, amely – úgy gondolják - értékes órákat vesz el tőlük.

A hold fázisai sok mindent befolyásolnak a szülésektől kezdve a baleseteken át a természeti katasztrófákig. A legújabb kutatások szerint a lista újabb elemmel bővült: az alvással.

A jó minőségű és elegendő mennyiségű alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember testileg és szellemileg is rendben legyen. Ehhez nem csak egy kényelmes matracra vagy puha ágyneműre van szükség: az is kulcs fontosságú hozzá, hogy a szoba megfelelő hőmérsékletű legyen.

Manapság minden a hatékonyságról szól: igyekszünk minél több teendő elintézését beleszuszakolni egy napba. Azt is elvárjuk, hogy az alvásidő a legoptimálisabban kihasznált legyen, vagyis lefekvés után azonnal elaludjunk és egészen addig fel se ébredjünk, amíg meg nem szólal az ébresztőóra. Egy új kutatás szerint azonban nem is erre lettünk programozva.

Az alváskutatás máig kevéssé feltérképezett területe a REM-fázis, amely egy nyolcórás alvás közben több etapban összesen másfél órát tesz ki. Míg a mélyalvásról (az úgynevezett non-REM fázisról) már sok ismeretet felhalmozott a tudomány, a lehunyt szemhéj mögötti apró szemmozgásokról elnevezett REM kutatása csak az alternatív tudatállapotokra nyitott hatvanas-hetvenes években virágzott. A laikusok a REM-fázist, nem is helytelenül, az álmodással kapcsolják össze, de ennél összetettebb a kérdéskör.