A stressz és a folytonos teljesítménykényszer is rizikófaktor
Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Márpedig ez az állapot konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat. Folyamatos stresszhelyzetben ugyanis nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek.
Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.
"A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség" – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.
Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?
Van néhány tünet, amelyeket természetesen mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológiailag. Ilyen például a mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogásérzés, repkedő érzés a szív táján, jelentősen csökkenő terhelés, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás. Vaskó doktor szerint azonban a szív-érrendszer nem megfelelő működésére jónéhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, amelyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal.
"Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgálások során, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat. Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Az alvászavarokat már csak azért is érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni. Azért is fontos a vizsgálat, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is" – mondja a kardiológus.
A tartós fáradtság is lehet olyan általános tünet, amelyet nem vesznek elég komolyan, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség. Ezen kívül mindenképpen ajánlatos szakemberhez fordulni, ha szorongást, teljesítmény- vagy akár libidócsökkenést tapasztal magán valaki, mert ezek a tünetek azt is jelezhetik, hogy a stressz, a feszített tempó a szív-érrendszer egészségét is veszélyezteti.
Ilyen egy alapos kivizsgálás
A kardiológiai kivizsgálás felépítése mindig az adott személytől, a panaszoktól, az általános állapottól függ. A menedzserkardiológia például kifejezetten a stresszes, túlfeszített életmódot folytató férfiaknak, nőknek szól, akiknél a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor, az arteriográfos, és a szívstressz vizsgálatokon túl nagy hangsúly helyeződik az életmód orvoslásra is.
Náluk ugyanis különösen fontos a teljesítőképesség megtartása, így a terápia nem csupán a bevett kardiológiai eljárásokra, gyógyszerekre épülhet, de az életmódorvoslás eszközeivel - a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiával – megállíthatóak a kóros folyamatok és a munkaképesség is visszanyerhető.
Tanácsok a stressz kezeléséhez
Figyeljen oda a stressz jeleire, tüneteire, és foglalkozzon velük tudatosan. Ha súlyos problémákkal küzd, fizikai és mentális egészsége érdekében forduljon háziorvosához, pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mielőtt a stressz súlyossá vagy krónikussá válik!
Forrás; Fotó: Unsplash/Josepha_nDiaz