Mit kell tudni a paraszomniákról?

A paraszomniák az alvás alatt jelentkező olyan különleges jelenségek, melyek legtöbbször gyerekkorban kezdődnek, később azonban a gyerekek „kinövik”őket. Ezek a magatartási, mozgási, vegetatív jelenségek azonban felnőttkorban is előfordulhatnak. Általában enyhe formában vannak jelen, csak ritkán jelentkeznek, azonban, ha minden éjszaka ismétlődnek, nagymértékben rontják az alvás, ezzel együtt az élet minőségét. A paraszomniákra jellemző, hogy a beteg alvás közben az ébrenlétre jellemző magatartásformákat hajt végre.

A paraszomniák betegségcsoportba a következő jelenségek tartoznak:

• Fogcsikorgatás

Többnyire a hálótárs figyel fel a fogcsikorgatás különös zajára, de idővel a páciens maga is észleli ennek a furcsa szokásnak a káros következményeit: a fog kopását, az állkapocsban jelentkező feszítő érzést. Ezzel a problémával érdemes fogorvoshoz fordulni.

• Rémálom

Az alvás második felében fordul elő, az alvás álom fázisában. A beteg felriad, enyhe pánik rohamhoz hasonlóan viselkedik, reggel pontosan emlékszik az álom tartalmára. A jelenséget heves szívdobogás, izzadás, szapora légzés kíséri. A zavar idővel többnyire magától rendeződik.

• Éjszakai felriadás

Általában az alvás első harmadában jelentkezik. Ijesztő a hálótárs, illetve a szülő számára. Vegetatív tünetek kísérik, mintha a felriadt beteg pánikrohamot kapott volna. Reggel az éjszaka történtekre nem emlékszik a páciens.

• Alvási bénultság

A bénultságra jellemző, hogy elalváskor a szendergés fázisában, illetve reggel közvetlenül ébredés után a beteg nem tud megmozdulni, beszélni. A páciens tudatánál van, nyitott szemmel, mozdulatlanul fekszik ágyában.

• REM magatartászavar

A REM magatartászavar általában az alvás kezdete után másfél órával az első REM fázis megjelenésekor kezdődik, amikor is az álmodó bár nincsen ébren, de végrehajtja azt, amit álmodik. Mivel nem tudja irányítani izmait, rugdos, csapkod, futkos.

• Alvajárás

Az alvajáró bármilyen napközben szokásos tevékenységet végezhet pl.ehet, ihat, telefonálhat, felöltözhet, beszélgethet, de közben nincs ébren. Általában nem is ébred fel, visszatér az ágyába és békésen alszik tovább. Az alvajárás egyik gyakori formája az éjszakai evés. Az esetek többségében a megzavart alvás-ébrenléti ritmus, alváshiány, ill. alkohol, nyugtató-altató gyógyszerek provokálhatják kialakulását.