Ön is a „hétvégén majd kialszom magam” elvét vallja? Ezért ne tegye!

 Mi történik, ha nem alszunk eleget?

Sok ember felesleges időpocsékolásnak tartja vagy egyszerűen sajnálja azt az időt, amit alvással kellene töltenie, ezért későn fekszik le és mindössze pár órát engedélyez magának pihenésre. Pedig az alvás, akárcsak az evés és az ivás, alapvető biológiai igényünk, ezért ha nem vagyunk képesek megfelelő mennyiségben és minőségben pihenni, annak hiányát kellemetlen, egyre súlyosbodó tünetekkel jelzi szervezetünk.

Az alváskutatók egyöntetű véleménye, hogy egy átlagos felnőtt akkor őrizheti meg egészségét, fittségét hosszú távon, ha minden nap 7-9 órát alszik, se többet, se kevesebbet. És a hangsúly itt azon van, hogy ez minden nap így történjen.  Téves az az elképezelés, miszerint egy hétvégi kiadós alvással minden jóvátehető! Azzal ugyanis, hogy néhány órával többet alszunk hétvégén, még a biológiai óránkat is teljesen felboríthatjuk, több kárt okozva, mint hasznot. Vagyis a legjobb, ha mindennap ugyanannyit és leginkább ugyanakkor alszunk.

A Healthline cikke szerint az alváshiány gyengíti az immunrendszer működését, emiatt könnyebben betegedhetünk meg. Napi öt óránál kevesebb alvás fokozza a szívinfarktus és agyvérzés, valamint a mell-, a vastagbél- és a prosztatarák esélyét is. Emellett gyengül a koncentrációnk, romlik a rövidtávú memóriánk, csökken a libidónk, könnyebben hízunk, és a cukorbetegség kialakulásának kockázata is növekszik. Arról nem is beszélve, hogy az alvás hiánya a külsőnkön is látható nyomokat hagy, például a bőr idő előtti öregedését, ráncosodását okozza.

Mi történne, ha  több napig nem aludnánk?

A hétköznapokban egy átlagos ember számára 24 órányi alváshiány olyan, mintha véralkoholszintje 0,1 százalékos lenne. Nehezebben hoz döntéseket, romlik a memóriája, valamint a kéz és a szem koordinációja. Kevésbé hatékonyan halad feladataival, nem tud koncentrálni, és a hangulata ugyancsak megváltozik: sokkal érzékenyebbé, ingerlékenyebbé válik. 36 óra alváshiány után emelkedik a vérnyomás, megbolondul a hormonháztartás és olyan mellékhatások jelentkeznek, mint a fejzúgás, az egyre gyakoribb figyelem - és emlékezetkiesés. Két nap után a fáradtság szép lassan átveszi az irányítást felettünk, és egyre gyakrabban történik meg, hogy egyszerűen kikapcsolja a szervezetünket. Ezeket a kis szüneteket mikroalvásnak nevezzük, ami tarthat egy fél pillanatig, de akár fél percig is. Az ilyen önkéntelen leállásban az a legfélelmetesebb, hogy bármilyen tevékenység közben megtörténhet anélkül, hogy a néhány kimaradt pillanatról tudomásunk lenne.

A jó hír, hogy ilyenkor még bőven visszafordíthatjuk a folyamatokat, és egy kiadós alvás után az alváshiánynak nem lesz maradandó nyoma. A nagy kérdés, hogy az alvás tartós megvonásának lehet-e végzetes, akár az életet veszélyeztető következménye.  Kétségtelen, hogy az alváshiány által kiváltott tünetek akár halálosak is lehetnek, azonban az kérdéses, hogy maga az alvásmegvonás járhat-e ilyen drámai következményekkel. Az amerikai CIA vizsgált olyan eseteket, melyekben a fogva tartott embereket 11 nap alvásmegvonással kínozták, és meglepő módon nem találtak náluk maradandó fizikai károsodást. Ám az állatkísérletek mást mondanak: 1980-ban a Chicago Egyetemen, patkányokon kutatták a tartós és teljes alváshiány hatásait. Az eredmény kegyetlen volt, mivel az állatok 32 napnyi alvásmegvonás után elpusztultak. A kutatók szerint nincs okunk feltételezni, hogy embereknél ez másként működne.