Nem akar beteg lenni? Aludjon!

A Wisconsini Egyetem kutatói egérkísérleteik során felfedezték, hogy az álom óráiban több termelődik azokból a sejtekből, amelyek előállítják az agyi áramkört védő mielin nevű szigetelőanyagot – írta a BBC Online.

A kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a mielint létrehozó sejtek, az oligodendrociták termelődése kétszeresére nőtt alvás közben. A legmarkánsabb növekedést a gyors szemmozgásos (REM) fázisban tapasztalták (ehhez az alvásszakaszhoz köthető az álmodás), irányítását pedig gének végzik.
Évszádok óta érdekli a tudósokat, miért van az embernek szüksége alvásra. Az világos, hogy a kipihentség és a jó agyműködés érdekében az ember kénytelen aludni, ám az ezt magyarázó élettani folyamatok tanulmányozása viszonylag új keletű.

Az alváskutatók hosszú időn át azt vizsgálták, miben különbözik az állatok idegsejtjeinek működése ébren, illetve alvás közben. Kiderült, hogy az idegrendszer más, segítő szerepet betöltő sejtjeinek működése is lényegesen megváltozik az álomtól vagy ébrenléttől függően. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a mielin károsodásával járó szklerózis multiplexes (SM) betegek tünetei súlyosbodhatnak az alváshiánytól. Ennél a kórnál a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvelyt, a mielint. A kutatás vezetője elmondta, további kutatásoknak kell kideríteniük, az alvás hogyan hat az SM tüneteire. Kutatócsoportja azt is szeretné megvizsgálni, milyen hosszú távú agyi-idegi következményei lehetnek az alváshiánynak, elsősorban a serdülőkor idején.

Úgy tűnik, az alvás feltétele az idegrendszer megfelelően működésének. A mély alvás egybeesik a növekedési hormon gyerek- és fiatal felnőttkori kibocsátásával. Sok testi sejtben is több fehérje termelődik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának építőkövei a fehérjék, a mély alvás valóban „szépítő alvás”.

Forrás: BBC Online