Ezért fontos, hogy gyermeke mindig időben feküdjön le!

Túl késői fekvés

A korai lefekvés egyenlő a nyugodtabb alvással és sokkal egyszerűbb ezt rendszeresíteni, mint elsőre gondolnánk. Azok, akiknek ez már a mindennapok része, bizonyítottan egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak is, erről nagyon sok szülő beszámolt már.

A kutatások azt mutatják, hogy ha egy kisgyermek rendszeresen később fekszik le, mint ami életkorának megfelelő lenne, akkor a motoros és nyelvi fejlődése lelassulhat, és csak jóval később sajátítja el az alapvető készségeket e téren.

A késői lefekvés az iskoláskorú gyerekekre is negatívan hat: mivel kevesebb az értékes, pihentető alvással töltött idő, nem tudják magukat megfelelően kipihenni, az idegrendszerük nem képes teljes mértékben regenerálódni, ezért figyelemtartási- és koncentrációs nehézségeik lesznek a suliban, melyek hatására romolhat iskolai teljesítményük.

Egy kutatás szerint azok a gyermekek, akik később fekszenek, rendszertelenebb étkezési szokásokkal és magasabb BMI-vel rendelkeznek, mint azok, akik korábban térnek nyugovóra.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy gyermekünk életkorának megfelelő időben feküdjön és annyit aludhasson, amennyire a szervezetének szüksége van.

Minél később fekszik, annál többször ébred

Minél később fekszik le a baba, annál nagyobb a valószínűsége az éjszakai felébredésnek. Ennek egyik oka az, hogy gyermekünk túlságosan álmos lehet, mire lefekvésre kerül sor, és bár paradoxonnak tűnik, de a könnyű elalváshoz és a jó minőségű alváshoz bizonyos fokú kipihentségre van szükség. Ha egy kisgyerek túlfárad, a szervezetében olyan változások mennek végbe, melyek megakadályozzák a nyugodt pihenést, ezért az alvása szakaszos lesz és az ébredéseket követően csak nagyon nehezen tud visszaaludni.

Aki később fekszik, korábban ébred

Bár azt gondolnánk, hogy minél később fekszik le gyermekünk, annál tovább fog aludni, ez egyáltalán nincs így! Vizsgálatok bizonyítják, hogy a későn fekvő gyerekek hamarabb felébrednek. Így viszont mindig alváshiányuk lesz, ami megviseli az idegrendszerüket, ezért napközben gyakran válnak nyűgössé, hisztissé.

Figyeljük meg, mikor vannak gyermekünknek természetes álmosság-periódusai! Igazítsuk a fekvést ezekhez és ne várjuk meg, míg átesik a holtponton, mert akkor nagyon nehezen fog menni az elalvás.

Tegyük vonzóvá az alvást!

Néhány gyermeket kifejezetten taszít a gondolat, hogy éjszaka le kell feküdni aludni. Ez különösen a fejlődési ugrások időszakára igaz, amikor olyan új készségeket és képességeket tapasztal meg gyermekünk, amely rengeteg új ingert hoz a világába. Ő pedig szeretne minél több dolgot megismerni és felfedezni. Ez egy felfokozottabb idegállapotot, nyugtalanságot is előidéz. Ezen úgy változtathatunk, ha olyan esti rutint vezetünk be a lefekvést megelőzően, amelyet szeret gyermekünk, minden nap örömmel vár, ugyanakkor nyugtatóan hat rá. Nagyon fontos, hogy legyen egy megszokott menete az esti készülődésnek: kezdődjön a vacsorával, folytatódjon a kényeztető fürdetéssel és záruljon az összebújós meséléssel.
Az is segít, ha minden nap ugyanakkorra időzítjük ezt a rituálét. A kicsiben ugyanis pavlovi reflexként bekövetkezik az „alvás üzemmódra” kapcsolás.

Száműzzük a pörgető tevékenységeket!

Vacsorát követően már ne legyen tévézés, telefonnyomkodás, csetelés. Ilyenkor azokat a tevékenységeket vegyük elő, amelyek inkább nyugtatnak: olvasást, csendes zenehallgatást, beszélgetést, mesélést.
Törekedjünk arra, hogy ne legyenek gyermekünk környezetében intenzív ingerek: túl erős fény, hangos zene, vibráló televízió.

Hagyjuk, hogy napközben sokat mozogjon!

A jó minőségű alvás egyik nagyon lényeges feltétele, hogy napközben a gyermekünknek legyen lehetősége sokat mozogni. Elsősorban kint, a szabadban. A játék és a mozgás hatására csemeténk elfárad, kijátssza magából a feszültségét, nyugtalanságát, az idegrendszere lecsillapodik és rákészül az esti pihenésre.