+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

Hofherr Albert utca 11/A
1195 Budapest

Ezek az okok állhatnak a nyári alvászavarok hátterében!

Egészség - A nagy meleg miatt romolhat alvásunk minősége, ugyanakkor a szabadságolások, nyaralások idején a pihenés és a kevesebb stressz hatására pont fordítva, akár javulhatnak is alvászavaraink, kellemetlen tüneteink. Tanácsaink segítenek, hogy könnyebb legyen az elalvás és jóízűt tudjunk aludni nyáron is!

A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.Fontos jelzés lehet, hogy nyaralás, szabadság alatt javul vagy romlik valakinek az alvásminősége. A szakemberek szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt alvásspecialistához fordulni.

A normális átlag alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat  bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát.

Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége – ennek okát fel kell tárni. A szakemberek azt tanácsolják, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban olyan alvásbetegségek (például felső légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontban érdemes időpontot kérni, ahol az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni.

Ha valaki nem kezelteti magát és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió és az elhízás (ennek következtében kialakuló kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli. A depresszió pedig a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt. Mindkét betegség a 21. század két kulcsfontosságú egészségügyi problémája, mindkettő nagy kockázati tényezője a legtöbb halálozást okozó szív és érrendszeri betegségeknek, és mindkettő összefügg a rossz alvással és a mozgáshiánnyal.

Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a nyugat- és közép európai kultúrákban ez luxus. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta). A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is.

Mai világunk sajnos alvás- és bioritmus ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig sem testi, sem lelki
egészségünknek nem kedvez.

Hasznos tanácsok a jó alváshoz:

  • Az alvást javítja a rendszeres testmozgás. Már napi fél óra lendületes gyaloglás is segít!
  • Azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet
  • Lefekvés előtt 2-3 órával együnk utoljára és a vacsora könnyű legyen
  • Ne igyunk túl sokat közvetlenül lefekvés előtt, mert megzavarhatja az éjszakai alvást a mellékhelységre járkálás
  • Vezessünk be esti rutint, amely segít a szervezetnek ráhangolódni az alvásra, így könnyebb lesz az elalvás is
  • Az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost: mennyire horkol, van-e légzéskimaradása/fulladozik-e éjszaka, sokat mozog-e, furcsán viselkedik-e (beszél, üvöltve felébred, alvajár)?
  • Érdemes azt is megfigyelni, hogy társunk valóban nem alszik-e éjszakánként? (Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.)

Forrás: Semmelweis Egyetem

Jean Orsolya - 2019 június 10.
 

 

3 alvással kapcsolatos tévhit...

...És az igazság! A 3 leggyakoribb alvással kapcsolatos tévhit, amely akár károsíthatja az egészségünket!

4 betegség, ami fáradtságot okoz

Ne vegye félvállról a fáradtságot, mert komoly betegséget jelezhet! Íme a 4 leggyakoribb ok, amiért nem múlik a kimerültség-érzés.