Ez már alvászavar?

Alvászavarról, illetve álmatlanságról akkor beszélhetünk, ha az alvás folyamata valami miatt zavart szenved, szakadozott, az alvás időtartama lerövidül, így az alvás nem felel meg alapvető feladatának, vagyis nem regenerál, és eredménye nem egy kipihent, aktív állapot.

Akut és krónikus alvászavar

Akut alvászavar még a legjobban alvó emberekkel is előfordulhat időnként, hiszen mindenki életében lehetnek olyan periódusok, amikor valami miatt nehezebben alszik el, vagy éppen többször riad fel éjszaka.  Szintén "ideiglenes" alvászavart okozhatnak bizonyos betegségek, pl. felsőlégúti fertőzések, amikor a bedugult orrtól nem tudunk aludni. Az életmód is befolyásolhatja, hogy mennyire nehezen alszik el valaki, vagy gyakrabban felébred-e éjszaka: egy nehéz vacsora is befolyásolhatja az alvásunk mennyiségét és minőségét. Szerencsére, ezek az alvászavarok általában rövid időn belül elmúlnak.

Ezzel szemben a krónikus alvászavar jóval hosszabb ideig, legalább egy hónapig fennáll, és a napközbeni teljesítményünk csökkenésén, állandó fáradtságérzetünkön, levertségünkön is jól észrevehető, hogy nem tudjuk kipihenni magunkat.

Primer és szekunder alvászavarok

Szintén különbséget tehetünk az elsődleges (primer), illetve a másodlagos (szekunder) alvási problémák között.
Az elsődleges alvászavarok nem függnek össze más betegségekkel, és például a nem megfelelő alváshigiéniás szokások miatt alakulhatnak ki. Ezek közé az alvászavarok közé tartozik például a jet-lag, az éjszakai vagy váltott műszakkal kapcsolatos alvási nehézségek, de az is, ha valaki szokatlanul későn fekszik le és szokatlanul későn ébred fel.

Paraszomniák

Az úgynevezett paraszomniák közé tartozik például az alvajárás, a fogcsikorgatás, a robbanó fej szindróma, a pavor nocturnis (éjszakai rettegés), de az is, ha valaki álmában beszél. A paraszomniák igen gyakoriak a gyermekek körében, egy felmérés szerint például a kicsik 50 százaléka beszél álmában.

Az alvászavar következményei

A világon több millióan alszanak rosszul. Ennek pedig igen súlyos következményei is lehetnek, a nappali hangulatzavaroktól és koncentrációs nehézségektől egészen a krónikus betegségek megnövekedett rizikójáig.

Emellett az érintettek nehezebben tudnak a munkájukra vagy a tanulásra koncentrálni, rosszkedvűek, türelmetlenek, ingerlékenyek lesznek, rosszabb döntéseket hoznak. Hosszabb távon pedig az immunrendszer gyengüléséhez, elhízáshoz, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás rizikójának emelkedéséhez is vezethet a krónikus alváshiány.

Mi a megoldás?

A kiegyensúlyozott életvitel, a megfelelő táplákozás, a rendszeres mozgás, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése, a megfelelő mennyiségű pihenés mind segítenek, hogy ne alakujon ki hosszú távon alvászavarunk.

Ha azonban alvásunk mennyiségével vagy minőségével több hete fennálló problémák vannak, érdemes mielőbb bejelentkezni szomnológus szakemberhez alapos vizsgálatra, szükség esetén alvásvizsgálatra. A korai diagnózis és az időben elkezdett terápia megelőzi a komolyabb betegségek kialakulását, amelyet a nem kezelt alvásproblémák okozhatnak, érdemes hát mielőbb orvoshoz fordulni, ha úgy érezzük, pihenésünk nem kielégítő!