A 7 leggyakoribb alvászavar

Akinek alvásproblémája van, érdemes foglalkoznia vele, mert ha hosszú távon kezeletlenül marad, alááshatja az egészséget, az idegrendszer működését és akár komoly pszichés problémákat is okozhat.

Van, akinek az elalvás okoz gondot, hosszú ideig, álmatlanul forgolódik, még akkor is, amikor pedig úgy érzi, nagyon fáradt. Normál esetben, lefekvéstől számított tíz-húsz percen belül már a mélyalvás fázisában kellene lennünk, de még akkor is, ha kicsit nehezebben megy az elalvás fél órának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ellazult állapotba kerüljünk és elaludjunk.

1. Elalvási probléma

Ha lefekvéstől számított 15-20 percen belül nem tudunk elaludni, akkor elalvási problémával küzdünk. A virrasztás akár órákon át is eltarthat, mert valami megakadályozza, hogy kikapcsoljunk, és az alváshoz szükséges ellazult állapotba kerüljünk.

Okok: Nagyobb érzelmi feszültség, szellemi kimerültség, teljesítménykényszer, túlhajszoltság, rendszertelen életvitel áll a háttérben, de nagyobb mennyiségű koffein, vagy a lefekvés előtti tévénézés is kiválthatja.

Megoldás: Mérsékelni kell a tempót, mert a túlhajszoltság megzavarja a pihentető alvást. Fontos, hogy kikapcsolódjunk, és időt szánjunk a feltöltődésre. A rendszeresebb életmód kialakítása valamint a napi koffeinadag csökkentése is javíthat a helyzeten.

Segítheti az elalvást a mézes citromfű tea, vagy a párnára csepegtetett kellemes illatú kubeba illóolaj, légző- vagy relaxációs gyakorlatok, de a legfontosabb, hogy próbáljuk meg kikapcsolni az agyat. Ha a másnapi teendőket, intézni valókat leírjuk egy füzetbe, ezzel egyszerűen „letesszük” a problémát.

2. Fogcsikorgatás

Bármely alvási szakaszban előfordulhat. A felső és alsó állkapocs rettenetes erővel való összepréselése adja ki az elviselhetetlen csikorgó hangot. Az érdekessége az, hogy olyan erővel történik a préselés, amit az alany éber állapotban képtelen reprodukálni.

Okok: Olyan stressz lehet a háttérben, amit nem tudunk kezelni. Szorongás, elfojtott düh, harag, némely esetben a túlzott megfelelési vágy is kiválthatja. A roppant erőlködés reggeli fejfájást is okozhat, és a fogazat zománcrétege is károsodik.

Megoldás: A fogcsikorgatás tipikusan pszichés okokra vezethető vissza: ha valami bánt, zavar, vagy úgy érezzük, olyan feladattal állunk szemben, amelyet képtelenek vagyunk megoldani. Ebben az esetben fontos szakember (például pszichológus) segítségét igénybe venni a lelkileg megterhelő élethelyzet kezeléséhez.

3. Horkolás

A horkolás általában a mély alvási fázisban történik, amikor az összes izom, köztük a nyelv és a torok izmai is, teljesen elernyednek. Mivel a leszűkült járaton nehezebben jut át a levegő, és kevesebb oxigén jut a szervezetbe, a horkolók emiatt egész éjjel felszínesen alszanak. Szervezetük védekezésből nem engedi őket a mély alvás fázisába, mert onnét nehezebb felébredni, egy súlyosabb oxigénhiány esetén.

Okok: Horkoláshoz vezethet minden, ami a felsőlégutakat anatómiailag szűkíti, például az elhízás. Az alkohol, és némely gyógyszer (altatók, antidepresszánsok) is lágyabbá tehetik az izmokat, ettől éjszaka jobban elernyednek. Ha az ember túl fáradt, akkor több időt tölt a mély alvásban, növelve a horkolás esélyét.

Megoldás: Már pár kilós fogyás is lényeges változást hozhat. A rendszeres alvás pedig csökkenti a mélyalvás fázisokat. Több olyan egyszerű horkolásgátló eszköz is létezik, melyek nyitva tartják a légutakat. Érdemes szakorvossal konzultálni.

4. Éjszakai légzésszünet – alvási apnoe

A horkolás egyik súlyosabb változata, amikor alvás közben, a légutak több másodpercre teljesen elzáródnak. A légzésleállás azért veszélyes, mert a véráramban lévő oxigén mennyisége rohamosan zuhanni kezd, és az agy pánikba esik. Felgyorsul a szívritmus, megnő a vérnyomás, majd jobb híján valamilyen testhelyzetváltozást kezdeményez a légutak felszabadítására, vagy felébreszti az illetőt. Az ilyen betegek óránként öt, tíz rohamot is átélhetnek, így csupán pár percet töltenek a mély alvásban. Alvás helyett örökös újrakezdésben töltik az éjszakát.

Okok: Az alvás közbeni légszomjat, általában többéves horkolás előzi meg, ezért fontos időben tenni a horkolás ellen.

Megoldás: A légzésleállások komoly betegségeket okozhatnak (magas vérnyomás, vércukor problémák), sőt a stroke kockázatát is növelik, ezért mindenképp orvosi kezelést igényel.

5. Alvajárás – ébrenlét és alvás között

Az alvajárás a mélyalvás fázisából kilépéskor következik be, ezért az ébredés zavarának tekintik. A test felébredt, az agy viszont csak részlegesen. Üres tekintet, automatizált mozdulatok jellemzik ezt az ébrenlét és alvás közötti állapotot, amit még hátborzongatóbbá tesz, hogy az illető nincs tudatában, hogy mit csinál, és reggelre semmire sem emlékszik. Idegen helyen veszélyes lehet, mert az agy egy memorizált emlékkép alapján navigál. Balesetek zöme akkor fordul elő, ha az illető nem otthon alszik.

Okok: Gyerekeknél felhalmozódott szorongás, vagy kimerültség okozza. Felnőttkorban pedig, minden, ami a mély alvás mennyiségét növeli: nagyfokú stressz, fáradtság, kialvatlanság. Az alvajárót nem szabad felébreszteni, mert zavarodottságot okoz. Finoman vissza lehet vezetni őket az ágyba.

Megoldás: Gyerekeknél nem jelent súlyos lelki problémát, mivel nagyobb a mélyalvás igényük, gyakrabban van esély a jelenség kialakulására. Felnőtt alvajáróknak azonban ajánlatos pszichológushoz, vagy orvoshoz fordulniuk, a háttérben meghúzódó okok feltárásához.

6. Rémálmok

Az általában rendszeresen visszatérő, fenyegető tartalmú rémálmok a REM fázisban törnek ránk. A felébredéskori ijedelem, a lidércnyomáshoz hasonló, intenzív félelemmel jár. A különbség, hogy a rémálom tartalma egy visszatérő cselekménysorozat, amely a vége felé ijesztővé válik, ébredéskor pedig tisztán vissza tudjuk idézni az eseményeket.

Okok: Rendszerint negatív élmény előzi meg, olyan poszttraumás stressz okozza, amit nem sikerült a helyére tenni.

Megoldás: Mélyedjünk magunkba, hogy mi okozhatja a problémát és kérjünk szakértői segítséget.

7. Alvási bulimia

Vizsgára készülő diákok, határidős munkát végző emberek hajlamosak arra, hogy éjszakákon át, az utolsó órákban próbálják meg behozni minden lemaradásukat. Pedig jobban tennék, ha aludnának, ugyanis ezzel a virrasztással nem hogy növelnék, de egyenesen csökkentik a teljesítőképességüket. A rendszeresen éjszakázók, akik a kihagyott éjszakákat átaludt hétvégékkel váltogatják, ugyanúgy rombolják egészségüket, mint az étkezési bulimiában szenvedők.

Okok: Általában erős megfelelés- és teljesítménykényszer váltja ki.

Megoldás: A biológiai szükséglet elnyomásával nagy kárt okozunk magunknak. Egy rendszeresebb életvitel kialakításával és jobb időgazdálkodással megelőzhetjük, hogy a teljes kimerülésbe hajszoljuk magunkat.

Forrás: J. Paul Caldwell - Alvászavar című könyve