A témában végzett kutatások tanulsága szerint elsősorban azokat sújtja az óraátállítás, akik rendszeres életet élnek. Náluk ugyanis ez az egy órányi eltérés - amit nem szabad elbagatellizálni- teljesen felboríthatja a rendszert.
A megszokott napirend szerint élőknél akár két-három hétig is eltarthat, mire a szervezet hozzászokik az új ritmushoz. Ezen kívül a kisgyerekek és az idősek azok, akiket nagyon megvisel az óraátállítás. A biológiai órát ugyanis nem lehet egy mozdulattal átállítani.
Néhány éve német kronobiológusok vizsgálták az időeltolódás emberi szervezetre gyakorolt hatását. Éveken át ötvenötezer embert vizsgáltak és megállapították, hogy a legtöbbjük heteken át, de akár hónapokig sem képes túltenni magát azon az ellentmondáson, ami a természetes biológiai órája és a hivatalos idő között keletkezik az óra-előreállítás miatt. Emiatt reggel nem tudnak hatékonyan dolgozni, esténként pedig súlyos fáradtságot éreznek.
Magyarországon minden harmadik felnőtt szenved alvászavarban, ami hosszú távon komoly egészségügyi, és sokszor szocializációs problémákhoz is vezet, hiszen a kialvatlan ember ingerlékenyebb, rosszabbul alkalmazkodik, dekoncentrált, így a munkában is kevésbé hatékony.Ezért a szakemberek fontosnak tartják, hogy különösen az óraátállítás idején jobban figyeljünk az elegendő alvásra.
Az óraátállítás számlájára azonban nem csak alvási problémák írhatók, mert gyakran okoz vérnyomás-ingadozást, hatására csökkenhet a munkavégzés hatékonysága, illetve nőhet a balesetek száma.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.