Az Ön gyermeke eleget alszik? Tesztelje le!

A kutatások szerint a gyermekek alvásigénye nagyobb, mint a felnőtteké. A legtöbb gyermek azonban kevesebbet alszik az ajánlottnál, ami alapvetően meghatározhatja a jóllétüket, hangulatukat és iskolai teljesítményüket is. Utánajártunk, mennyi a gyerekek egészséges alvásigénye és milyen jelei vannak, ha túl keveset alszanak.

Az egészséges alvásigény

Az alvásigény az életkorral változik. Az életkor alapján a gyerekeknek különböző mennyiségű alvásra van szükségük napi szinten:

• csecsemők (4-12 hónapos korig): 12-16 óra (beleértve a szunyókálást is);
• kisgyermekek (1 és 2 év között): 11-14 óra (beleértve a szunyókálást is);
• óvodáskorú gyermekek (3-5 évesek): 10-13 óra (beleértve a szundikálást);
• iskoláskorú gyermekek (6-12 évesek): 9-12 óra;
• serdülők (13-18 évesek): 8-10 óra.

Hogyan ismerhető fel a gyermekek alváshiánya?

Az alábbi kérdések segíthetnek annak eldöntésében, hogy gyermeke eleget alszik-e.

1. Úgy tapasztalja, hogy gyermeke hétvégén sokat alszik?
2. Nehéz reggel elérni, hogy gyermeke kikeljen az ágyból, és ilyenkor ingerlékeny?
3. Gyakran beszél a gyermeke arról, hogy fáradtnak érzi magát?
4. Szeret gyermeke napközben sokat szundikálni?
5. Szorong vagy ingerlékeny a gyermeke?
6. Hiperaktív-e a gyermeke?

Ha e kérdések bármelyikére igennel válaszolt, akkor nagy valószínűséggel gyermeke nem alszik eleget.

Az alvás és az alváshiány hatása a gyermekek egészségére

Gyermekkorban a megfelelő mennyiségű alvás elősegíti a növekedést, segíti a sejtek növekedését és a test helyreállító folyamatait, szükséges a megfelelő memóriához, elősegíti a tanulást és a kognitív fejlődést, fenntartja a fizikai egészséget és az érzelmi jólétet.

A nem elegendő alvás krónikus alváshiányhoz vezet, ami drámai hatással lehet a gyermekek életére. Az alváshiány elhízáshoz vezethet, csökkenti az immunrendszer működését, rontja a fizikai koordinációt, valamint a problémamegoldás és az új információk elsajátításának képességét. Kihathat továbbá a gyermekek mentális jólétére is, növelheti a depresszió, a szorongás, az alacsony önbecsülés és az öngyilkossági gondolatok kialakulásának kockázatát. Ezek a tényezők pedig az iskolai teljesítményt is befolyásolhatják.

A gyermekek alváshiányának tünetei

A gyermekek fejlődő agyának megfelelő mennyiségű alvásra van szüksége. A krónikus (folyamatos) alváshiány hatásai a következők lehetnek:

• koncentrációs nehézségek, memóriazavarok,
• krónikus fejfájás,
• döntéshozatali képesség csökkenése,
• lelkesedés hiánya, rosszkedv és depresszió
• agresszív viselkedés,
• szociális készségek csökkenése,
• lelassult reflexek, ügyetlenség, amely fizikai sérülésekhez vezethet,
• csökkent iskolai- és sportteljesítmény,
• kisgyermekek esetén hiperaktivitás és impulzivitás.

A gyermekek alváshiányának lehetséges okai

Leggyakrabban az alábbi okok vezethet a gyermekek alváshiányához.

Hormonális időeltolódás: a serdülőkori hormonhatások átállítják a tizenévesek biológiai óráját, így egy-két órával később alszanak el, a korai iskolakezdés azonban nem teszi lehetővé, hogy kialudják magukat. Ez az éjszakai „alvásadósság” krónikus alváshiányhoz vezet.

Fokozott képernyőidő: a lefekvés előtti okostelefon, tablet stb. használata csökkenti az alvásidőt. Egy tanulmány szerint azok a gyermekek, akik lefekvés előtt egy órával már nem használják az okostelefonjukat, 21 perc plusz alvási időt nyernek egy éjszaka (ez 1 óra 45 percet jelent egy iskolai hét alatt).

Iskola utáni hektikus időbeosztás: a házi feladat, a sport, a részmunkaidős diákmunka és a társadalmi kötelezettségek szinten csökkenthetik az alvási időt. A rendszertelen időbeosztás fokozhatja az alvászavar kialakulásának lehetőségét és hatásait is.

Fényhatások: a fény arra készteti az agyat, hogy ébren maradjon. Este a televízió, a mobiltelefonok és a számítógépek fénye megakadályozhatja a melatonin, az alvásért felelős agyi kémiai anyag (neurotranszmitter) megfelelő termelődését.

„Ördögi kör”: az elégtelen alvás hatására a gyermek agya aktívabbá válik, a „túlfoglalkoztatott” agy pedig kevésbé képes elaludni.

Alvászavarok: például a nyugtalan láb szindróma vagy az alvási apnoe befolyásolhatják, hogy a gyermek mennyit alszik.

Betegség: számos egészségügyi állapot okozhat alvási problémákat; viszonylag gyakori a megfázás, a mandulagyulladás, a reflux okozta gyakori ébredés, ami az alvás széttöredezéséhez vezethet.

Rossz alváshigiénia: az alvásminőséget zavaró tényezők közé tartozhat például a zajos hálószoba, a göröngyös matrac vagy a lefekvés előtti rumináció (aggódás).

Koffeintartalmú ételek és italok: kávé, tea, kóla, energiaitalok és csokoládé fogyasztása nem javasolt lefekvés előtt.

A gyermekek alváshiányának megelőzése – tippek szülőknek

Tinédzser gyermekével próbálja meg elkerülni a vitát a lefekvés idejéről, inkább partnerként beszélje meg vele a kérdést. Közösen ötleteljenek, hogyan növelhetnék az éjszakai alvásmennyiségét.

Érdemes megfontolni az alábbiakat:

• Engedje meg gyermekének, hogy hétvégén kialudja magát.
• Ösztönözze a korai lefekvést minden vasárnap. Ha vasárnap későn alszik el a gyermek, majd hétfőn korán kel, akkor álmos lesz iskolakezdéskor.
• Állítsanak közösen megfelelő időkorlátokat az olyan tevékenységekre, mint a házi feladat elvégzése vagy a képernyő előtt töltött idő. Ösztönözze a pihentető tevékenységeket az este folyamán, például az olvasást.
• Ha lehetséges, ne szervezzen kora reggeli találkozókat, órákat vagy edzéseket gyermeke számára.
• Segítsen a gyermekének jobban beosztani az iskola utáni kötelezettségeit, hogy időt tudjon szakítani a pihenésre és az alvásra.
• Értékelje együtt gyermekével a heti időbeosztását, és bizonyosodjon meg arról, hogy nem túlságosan „lekötött-e”. Ha igen, segítsen a tevékenységek leépítésében.
• Bátorítsa a gyermeket, hogy iskola után – ha van rá ideje – szundikáljon délután, hogy feltöltődjön.

Fontos! Ha a fenti tippek segítségével sem sikerült gyermeke alváshiányát orvosolni, keressen fel gyermekével alvásklinikát, ahol kivizsgálják az alvászavar lehetséges okait!

Forrás: ITT; Fotó:Pixabay.hu/Public Domain Pictures