Meglepő tények az alvásról

Vannak, akik félnek elaludni

A szomnifóbiának nevezett jelenség nagyon extrém fóbiának minősül, az ebben szenvedők egyszerűen képtelenek rávenni magukat az alvásra. Ez a fóbia életünk során is kialakulhat, ha valamilyen traumatikus élményt szereztünk álmunkban, például elaludtunk az autóban (nem sofőrként) és arra ébredtünk, hogy karamboloztunk vagy éjszaka tűz ütött ki a házunkban, belecsapott a villám valamelyik elektronikus szerkezetbe és kigyulladt. A szomnifóbiások nem magától az alvástól félnek, hanem az azzal járó kontrollvesztéssel. Képtelenek megbirkózni a gondolattal, hogy elalvás után öntudatlan állapotba kerülnek, nem uruk a testüknek és a környezetüknek. Gyakori tünetként szerepel a légszomj, az alvászavar, az agresszív viselkedés vagy a zavartság.

Csak az ember képes késleltetni az elalvás időpontját

Egyedül az ember képes arra, hogy akaratlagosan eltolja az alvás időpontját. Egy átmulatott éjszaka után persze bárki képes lenne akár állva is elaludni, ám normál esetben az emberben megvan az önkontroll, és még álmosan is képes feladatokat végezni – ugyan nem maximális eredménnyel. Erre az állatok nem képesek.

Minél kisebb egy állat, annál kevesebbet alszik

Azt gondolnánk, a méret és az alvásigény közt biztosan összefüggés van, de ez nem igaz. A zsiráfok például napi másfél órát alszanak csak, az őzek és lovak 3-3 órát, az elefánt pedig napi négy órát képes csak aludni. Ezzel szemben a rágcsálók igen nagy előnnyel vezetnek. Érdekes, hogy a halakról például nem sokat tudni, ugyan az alvási szokásaik hasonlóak az emlősökéhez, mégsem sikerült eddig fényt deríteni arra, mi folyik az agyukban, mikor pihennek.

A gyermekek alvás közben nőnek

Ennek az oka az úgynevezett szomatotropin, ami az éjszakai alvás során szabadul fel. Ez a hormon segít ugyanis a gyors növekedésben. A testre gyakorolt hatása viszont ennyiben nem merül ki, ugyanis befolyásolja az alvási szakaszok mélységét és intenzitását is.

A vakok is látnak képeket az álmaikban

Persze, itt fontos megemlíteni, hogy nem mindegy, mikor következett be a vakság. Akik a látás képességével születtek, ők a látásvesztés bekövetkezte után is képesek felidézni emlékeiket, ha épp álmodnak. A vakon születettekkel más a helyzet, ők az összes többi érzékszervük bevonásával képesek álmokat alkotni.

20 százalékkal kevesebbet alszunk, mint száz évvel ezelőtt

Ez a tény elsőre megdöbbentőnek hathat, mivel száz éve egészen más életritmusban éltek az emberek. Ugyan öt nap helyett hatot dolgoztak, mégsem okozott nekik gondot, ha az alvásról volt szó. Számtalan kutató próbálta már kideríteni, pontosan miért alszunk olyan keveset. A vizsgálatok szerint ennek egyik oka a sok stressz, amelynek hatására nem pihenünk eleget. A magas stresszfaktor mellé társul a technika is. Tény ugyanis, hogy a villódzó, fényt kibocsáító, hangos berendezések megzavarják a bioritmust és megnehezítik az elalvás folyamatát.

A kevés alvástól látszanak a bőrhibák

Egy kozmetikai cég kutatása során - amely a nők alvási szokásai és bőrének minősége közötti összefüggéseket vizsgálták - 100 nőt kértek arra, hogy vegyenek részt egy alvási kísérletben. Ötven nő nyolc órát aludt, a többi csak hatot. A kutatás azt eredményezte, hogy a meglévő bőrhibák jobban látszanak, ha nem alszik eleget az ember. A ráncok, a bőrpír, a különféle elszíneződések csaknem 50%-kal jobban megmutatkoznak, mint egyébként.

A túlzott ébrenlét károsítja az agyat

A húsz órát megközelítő ébrenlét káros az agyra nézve. Mivel az agy képtelen regenerálni önmagát, így a folyamatos és sok ideig tartó ébrenlét felér egy kiadós lerészegedéssel. Egy olyan személy, aki huzamosabb ideje nem aludt, körülbelül úgy viselkedik, mint akinek közel 0,1%-os a véralkoholszintje. Ez pedig nagyon veszélyes lehet, ha ilyen állapotban valaki a volán mögé ül.