Így terheli meg a szervezetünket az óraátállítás! Avagy melyik jobb: a téli vagy a nyári időszámítás?

Évek óta megy a huzavona az óraátállítás eltörléséről az Európai Unióban, ám úgy tűnik, az egészből idén sem lett semmi. Sőt, még évekig nem is számíthatunk változásra, mert – kissé leegyszerűsítve – a tagállamok nem tudnak megegyezni arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kellene-e állandóvá tenni.

Vasárnap hajnalban egy órával előre kellett tekerni az órákat, elkezdődött a nyári időszámítás. A rá következő héten pedig az emberek többsége szenved, gyötrődik az átállástól. Egyetlen vigaszunk az lehet, hogy tovább van világos.

Több a baleset, a stroke az óraátállítást követő héten

 Egyéni tényezőkön múlik, hogy évente egy-egy óra beiktatása vagy elvétele a napból – pontosabban az ehhez való alkalmazkodás – mennyire viseli meg az embert. A jetlag vagy a váltott műszakban végzett munka jóval megterhelőbb, mégis lehet tolerálni. Ám az vitathatatlan tény, hogy az óraátállítás megviseli az emberi szervezetet, mutatja ezt az is, hogy az óraátállítások utáni héten kimutathatóan megnő a közlekedési balesetek száma, több a stroke, súlyosbodik a szív- és érrendszeri betegek állapota.

Az óraátállítás jellemző tünetei

Mindannyiunkra érvényes ilyenkor az ingerlékenység, fáradtság, a koncentrációs képesség romlása. Van, akik könnyen átlendülnek a panaszokon, de sokaknak napokig, hetekig romlik az életminősége. A többség nyilván sokkal jobban szereti a nyári időszámításra való átállást, mert hirtelen egy órával tovább van világos, ám „típus” kérdése, hogy ki melyikhez alkalmazkodik jobban.

A későn fekvő és későn kelő bagoly kronotípusba tartozók jobban preferálják a téli idő bevezetését, míg az úgynevezett pacsirták a nyárihoz idomulnak könnyebben.

Felborult bioritmus

A fenti panaszokat a bioritmusunk hirtelen és erőteljes megváltoztatása okozza. Az emberi evolúció úgy alakult, hogy sötétben pihenünk, világosban aktívak vagyunk, amelyet belső folyamatok segítenek. Fény hiányában, nyugalomba kerülve kezd el termelődni az elalvást segítő melatonin hormon, majd amint kivilágosodik, a melatonintermelés leáll, elindul az ébredés folyamata. Sőt, magának az ébrenlétnek is a fény a legerősebb ingere.

Szervezetünk működésének egyik legfontosabb szabályozója a fény és világosság váltakozása: követjük a ritmust az optimális működés érdekében. Ha egyik pillanatról a másikra ezt egy egész órával mesterségesen megborítjuk, olyan új helyzet áll elő, amihez bioritmusunknak újból alkalmazkodnia kell. Sikerrel elvégzi a feladatot, ebben biztosak lehetünk, de ebből adódnak a panaszok.

Az alvásszakértők egybehangzó véleménye, hogy bár mindenkit megvisel az átállás – hogy mennyire, az nagyban függ az aktuális szellemi, fizikai állapotunktól-, végül mindenki alkalmazkodik hozzá. Ám az nem vitás, hogy fiziológiai szempontból a téli és a nyári időszámítás váltogatása a lehető legrosszabb megoldás.

Melyik maradjon: téli vagy nyári?

Nem egyszerű kérdés, melyiket válasszuk állandónak. A közvélemény-kutatások szerint a nyári időszámítás sokkal népszerűbb azon egyszerű oknál fogva, hogy „akkor tovább lenne világos”. A tudomány álláspontja viszont már nem ilyen egyértelmű. Ha ugyanis este tovább van világos, akkor logikusan reggel tovább van sötét, nyári időszámítással a téli időszakban hetekre reggel 8-8:30 közé csúszik a napkelte időpontja. A sötétben ébredés és munka-, iskolakezdés pedig nem túl optimális.

Téli idő szerint pedig nyáron kel hosszabb ideig hajnali 4 előtt a nap, de sötétet azért lényegesen könnyebb teremteni a hálóban, mint napfényt.

Összességében tehát annyit mondhatunk, hogy Magyarországon a csillagászati időhöz a téli, vagyis az óraátállítások bevezetése előtti „normál” időszámítás áll a legközelebb, ezért bioritmusunk számára is ez lenne ideális.

 Forrás: 24.hu; fotó:Pixabay