+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

1192. Budapest, Drágfy köz 1.

Ettől a hormontól függ, jól aszik-e!

Érdekességek - Az alvás szabályozója: a melatonin. Mit érdemes tudni erről a hormonról és hogyan segít bennünket, hogy egészségesek maradjunk és teljesítményünk a csúcson legyen?

Az emberi szervezetnek saját biológiai órája van, amely a sötétség és a világosság, azaz a napszakok váltakozásával összhangban működik. Az egész folyamat mögött egy különleges hormon, a melatonin termelődése áll, amelynek felszabadulását a napszakok ritmusa váltja ki. A melatonint a tobozmirigy termeli, alapvetően a cirkadián ritmus fázisát befolyásolja és legnagyobb mennyiségben éjszaka termelődik. A melatonin azonban nem csupán egy „altatószer”, hanem a fiziológiás alvás élettani szabályozója.
 
Hogyan működik a melatonin?

A szervezet melatonin termelődési ritmusa valamiképpen emlékszik arra, hogy mikor van éjszaka és milyen alvási időtartamot szokott az illető általában tölteni a sötét hálószobában. Ha kísérleti személyeket átszoktatnak rövid alvásra, a melatonin-felszabadulás ritmusa „emlékezik” a rövid és a hosszú alvás közti különbségre.
Az orvostudomány ezt a folyamatot prediktív homeosztázisnak nevezi, amely nem más, mint a ritmikusan bekövetkező környezeti változásokhoz való, előrelátó adaptáció. Ennek példái a cirkadián ritmusok, amelyek a nappal és az éjszaka váltakozására készítik föl a szervezetet. A melatonin-termelődés cirkadián ritmusa elővételezi -anticipálja- az alvásperiódus várható időzítését és időtartamát, az agyi ingerfeldolgozás alvásra jellemző üzemmódját, továbbá – megfelelő környezeti feltételek mellett – az álmosság és részben az alvás megjelenését is elősegíti.

Azok a kísérleti alanyok, akik melatonint vettek be – függetlenül a napszaktól-, a fény- és hangingerekre hasonlóképpen reagáltak, mintha már éjszaka aludnának. Ha a vizsgálati alanyok talpon maradnak, akkor a melatonin hatására nem lesznek álmosak - akkor sem, ha beveszik a melatonint-. Ha azonban a kísérleti személyek fekvő helyzetben vannak, akkor elálmosodnak.

Az alvás minőségének nagyon egyszerű, mérhető mutatója az alvás alatti testmozgások száma. Melatonin bevitele után az alvás alatti testmozgások száma szignifikánsan csökken.

A melatonin az alvás REM fázisára is hat. Lefekvés előtt 5 órával bevett melatonin –megfelelő, orvos által kontrollált mennyiségben - hatása az, hogy időben előre húzza a REM-fázist, és sokkal előbb következik be a mély, nagyobb mennyiségű alvás.

Az egészség kulcsa: az időzítés

A modern kronobiológia szerint az időzítés az egészség kulcsa. A melatonin termelődés cirkadián ritmusa összhangban van a testhőmérsékletünkkel: nappal magasabb - egészségeseknél 36-37 C között ingadozik-. Éjszaka viszont alacsonyabb – ez a melatonin ún. hipotermiás effektusa – mivel ez segíti elő az elalvást majd az alvás mély fázisába jutást.
 
Akkor folyamatos az alvás, és nem szakítja meg felébredés, amikor termelődik a melatonin és csökken a testhőmérséklet. Ha valamilyen okból, - pl. nem megfelelő életvitel, különböző betegségek következtében - ezek a ritmusok szétzilálódnak, akkor azt vesszük észre, hogy nem megfelelő időpontban kelünk, fekszünk. 

A melatonin nagyon fontos időzítő szerepet játszik az aktivitás - nyugalom ritmusban. Lényeges, hogy akkorra időzítsük az aktivitásunkat, amikor az természetesen is megjelenne  azaz nappal, amikor fény van-. A fény, előre-hátra képes tolni a melatonin felszabadulás ritmusát. Az éjszaka első felében a fény, fázist előretoló, késleltető hatású - azaz nehezíti az elalvást, az elálmosodást-. Ha az alvás közepén túl érkezik a fényhatás, akkor visszatolja a melatonin ritmust, és a következő éjszakán nyilvánul majd meg ez a két hatás. Amint nő a fényintenzitás, csökken a melatonin termelés - éberré válunk-, de csak éjszaka. Nappal, spontán nem termelődik melatonin a tobozmirigy-ben.

Az, hogy a motoros aktivitását ki mikorra helyezi, vagy mikor étkezik, képes befolyásolni a cirkadián ritmust. A biológiai óra befolyásolhatja, hogy mikor, milyen hatékony a memóriaműködésünk, mennyire jól tudunk felidézni dolgokat a már meglévő emlékezeti készletünkből, befolyásolja pszichomotoros teljesítményeinket, sőt, az autóvezetési készségünket is. A legjobb, ha a biológiai óránknak megfelelően élünk, mert akkor leszünk egészségesek és akkor lesz a legjobb a teljesítményünk is!
 

 

 

 

Jean Orsolya - 2018 február 08.
 

 

Stressz és állandó teljesítménykényszer: ilyen következményei lehetnek

Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira.

Mit mikor csináljunk? Így alakítsa ki egészséges napirendjét!

Kövesse természetes bioritmusát! Eláruljuk, mikor sportoljon, pihenjen vagy tanuljon