Érdekességek

A hold fázisai sok mindent befolyásolnak a szülésektől kezdve a baleseteken át a természeti katasztrófákig. A legújabb kutatások szerint a lista újabb elemmel bővült: az alvással.

Manapság minden a hatékonyságról szól: igyekszünk minél több teendő elintézését beleszuszakolni egy napba. Azt is elvárjuk, hogy az alvásidő a legoptimálisabban kihasznált legyen, vagyis lefekvés után azonnal elaludjunk és egészen addig fel se ébredjünk, amíg meg nem szólal az ébresztőóra. Egy új kutatás szerint azonban nem is erre lettünk programozva.

A kevés alvás felboríthatja a szervezet egyensúlyát, a hormonháztartást, ami a negatív egészségügyi hatásokon túl akár párkapcsolati problémákat is okozhat. Már akár napi egy órával kevesebb alvásnak is komoly következményei lehetnek hosszú távon!

Kutatások szerint azok a gyerekek, akiknek alvási problémájuk van, nagy valószínűséggel felnőtt korban sem lesznek igazán jó alvók.

Az alváskutatás máig kevéssé feltérképezett területe a REM-fázis, amely egy nyolcórás alvás közben több etapban összesen másfél órát tesz ki. Míg a mélyalvásról (az úgynevezett non-REM fázisról) már sok ismeretet felhalmozott a tudomány, a lehunyt szemhéj mögötti apró szemmozgásokról elnevezett REM kutatása csak az alternatív tudatállapotokra nyitott hatvanas-hetvenes években virágzott. A laikusok a REM-fázist, nem is helytelenül, az álmodással kapcsolják össze, de ennél összetettebb a kérdéskör.

Egyes hangok segítenek az elalvásban, míg mások gátolják a nyugodt pihenést. Van, aki csak teljes csendben tud elaludni, mások zenét hallgatnak, hogy álomba ringassák magukat. Vajon, melyik előnyösebb az egészségünk szempontjából?

Ez a magyarázat, hogy miért nem emlékszünk életünk első két-három évére és miért felejtünk el sok gyermekkori emléket!