A rémálmok mutathatják az agy kezdődő leépülését

 Az idősebbeket érintő, egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség a Parkinson-kór, amelynél – a demenciával ellentétben – talán az a legnehezebb, hogy gyakran korai stádiumban diagnosztizálni tudja az orvostudomány. Ennek következtében mire a klasszikus motoros tünetek – például a jólismert nyugalmi kézremegés – megjelennek, s általuk diagnosztizálják a bajt, az agysejtek és a vegetatív idegrendszer funkcióinak jelentős leépülése már bekövetkezett. Ezért nagyon fontos minden olyan jel kiemelése, amely a betegségre mutat. Ilyen jel lehet a rémálmok és a kifejezetten negatív tartalmú álmok felbukkanása idős korban.

Mit tudunk a Parkinson-kórról?

A Parkinson-kórt az orvostudomány már a 18. század végén leírta, s azóta folynak vizsgálatok a korai felismerésre és a betegség kezelésére. Mára sajnos az egyik legelterjedtebb időskori betegséggé vált. Az Egyesült Királyságban 145.000, az Egyesült Államokban több mint 500.000 ember él ezzel a betegséggel, és körülbelül ennyien vannak azok, akik a betegséggel élnek, de még nem diagnosztizálták őket.Hazánkban kb. 30.000 Parkinson-kóros él, de itthon is rengetegen, egészen biztosan több ezren vannak, akiknél még korai stádiumban van a betegség, és ezért az orvostudomány még nem azonosította azt. Éppen ezért minden olyan kutatás, amely a korai felismeréshez vezet, rendkívül értékes és fontos.

Új kutatás a Parkinson-kórról: a rémálmok szerepe

A Birminghami Egyetem Centre for Human Brain Health nevű kutatóközpontjában, a Dr. Abidemi Otaiku alváskutató vezette csoport 3818 idősebb férfit vizsgált, 12 éves követéssel, a rémálmokkal és a negatív tartalmú álmokkal kapcsolatban. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás a legidősebb korosztályt érintette, hiszen a vizsgálatban a legfiatalabb férfi 67 éves volt, s még inkább hangsúlyozandó, hogy a majd négyezer ember közül egyiknek sem volt még Parkinson-kórja – de természetesen a kornak megfelelően nagyon sok páciensnek volt cukorbetegsége vagy depresszív tünetei, és a döntő többség rendszeresen szedett különféle egészségügyi problémákra gyógyszereket.

A 2022 áprilisában, az eClinicalMedicine-ben megjelent tanulmány – korábbi, a témában született esettanulmányokat megerősítve – arra jutott, hogy majd' háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják azoknál a Parkinson-kórt, akik rendszeresen, legalább hetente egyszer éltek át rémálmokat, vagy kifejezetten negatív tartalmú álmokat, mint azoknál, akiknek nem, vagy csak nagyon ritkán voltak visszatérő rossz álmaik.

Az is érdekes volt, hogy a rendszeres rémálmoknál már legtöbbször az első öt évben észrevették a Parkinson-kórt, azaz a rendszeres rémálmok megmutathatják az agy kezdődő leépülését.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy sokkal kevésbé valószínű az, hogy a rémálom okoz agyi elváltozást, mondjuk gátolja az agyban a dopamin megfelelő termelődését, sokkal inkább arról van szó, hogy a rémálom jelzi: az agy már nem működik megfelelően, s ezért álmodik az ember ijesztő vagy éppen teljesen abszurd dolgokat.

Felmerülhet a kérdés: mi a helyzet a nőkkel? Bár ez a vizsgálat kifejezetten a férfiakra vonatkozott, elmondható, hogy az ún. diszforikus (elégedetlen, nyugtalan, szorongó) álmok tapasztalata 65 év felett mindkét nemnél teljesen azonos gyakoriságú. Ugyanakkor a nőknél már fiatalabb korban is sokkal gyakoribb a negatív tartalmú álom, mint a férfiaknál. Úgy is mondhatnánk, hogy idősebb korra a férfiak „utolérik” az asszonyokat. Ez a helyzet arra enged következtetni, hogy a rémálmok a nőknél kevésbé lehetnek előjelei a Parkinsonnak, leginkább csak azoknál szolgálhatnak jelző tünetként, akik korábban egyáltalán nem tapasztaltak ilyesmit. Ez a téma azonban még további, pontosító vizsgálatot igényel.

A kutatók már most jelezték, hogy a negatív álmok és az Alzheimer-kór összefüggéseit is szeretnék megvizsgálni. 

Akárhogyan is áll éppen a tudományos kutatások helyzete az időskori rémálmokkal kapcsolatban, nagyon fontos az, hogy ha idősebb korban tapasztaljuk a rémálmok és a negatív élményű álmok gyakori megjelenését, ne habozzunk, forduljunk azonnal legalább a körzeti orvoshoz, aki nagy valószínűséggel beutal minket egy olyan neurológiai vizsgálatra, ahol ellenőrzik a Parkinson-kór lehetőségét. Ha pedig egyéb, kísérő tüneteket érzékelünk, keressük fel azonnal a megfelelő szakrendelést!

Forrás: Dr. Jászberényi József/egy.hu; Fotó: Pixabay