+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

1192. Budapest, Drágfy köz 1.

Altató helyett ez a módszer segíthet az elalvásban!

Egészség - Évezredek óta megfigyelt, tudományosan is megerősített tény, hogy a megfelelően kiválasztott zene segít az elalvásban, és gyógyítja az alvászavarokat. Pontosan hogyan hatnak és mely zenék segítenek az alvásra hangolódásban? Írásunkban megtalálja a választ!

Az egyik leggyakoribb alvásprobléma, amikor ugyan fáradtnak érezzük magunkat, mégsem tudunk elaludni, csak nyugtalanul forgolódunk az ágyban. Normál esetben lámpaoltás után 15 percen belül el kellene aludnunk. Amikor azonban  munkahelyi gondok, családi problémák foglalkoztatnak bennünket, az elalváshoz szükséges idő jelentős mértékben megnövekszik. Érthető, hiszen ezekhez a gondolatokhoz általában feszültség és szorongás társul, melyek valójában éppen ellentétes fizikai reakciókat váltanak ki, mint amilyenek az elalváshoz szükségesek lennének: gyorsabban ver a szívünk, emelkedik a vérnyomásunk, szaporábban lélegzünk.A cél tehát az lenne, hogy testi és lelki nyugalomba kerüljünk elalvás előtt, kizárva a felkavaró gondolatokat.

A rendszeres fizikai tevékenység, ami lehetőleg nem a késő esti órákban történik, a megfelelő, könnyű étrend, és a különböző relaxációs módszerek gyakorlása (autogén tréning, Jacobson-féle izomrelaxáció) sokat segíthetnek abban, hogy zökkenőmentes legyen az elalvás.

Ugyanakkor létezik még egy igen kellemes módszer az elalvás megkönnyítésére, ez pedig nem más, mint a zenehallgatás. A zene képes arra, hogy befolyásolja a hangulatunkat, elterelheti a gondolatainkat aktuális problémáinkról és ezáltal csökkentheti bennünk a szorongást, feszültséget. 

A kérdés már csak az, hogy milyen típusú zene tudja ezt a hatást kiváltani belőlünk. Természetesen mindenkinek megvannak a maga zenei preferenciái – a klasszikus zenétől a heavy metalig –, illetve a választásunk függ az aktuális hangulatunktól. Egyik esetben olyan dalokat választunk, amelyek felpörgetnek, jó kedvre hangolnak, máskor éppen a csendesebb, nosztalgikus dallamokat részesítjük előnyben.

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a zenére nemcsak érzelmekkel, de jól megfigyelhető testi reakciókkal is válaszolunk. A nagyobb hangerővel hallgatott, gyors tempójú és feszes ritmusú muzsika általában felgyorsítja a szívverésünket, gyorsabban lélegzünk, és többek között jobban izzad a tenyerünk, ami izgalmi állapotot jelez a szervezetünkben. A lassú tempójú, halk hangerővel hallgatott zene segít testünk izmainak ellazításában, ami a légzés és a szívritmus csökkenésével jár együtt. A lassú tempójú, 40–62 metrumos, elsősorban vonós hangszerekkel előadott klasszikus zenei darabok hallgatása kiválóan alkalmas lehet arra, hogy felkészítsék szervezetünket az elalvásra.

És ha valaki nem szereti a komolyzenét, szerencsére van más alternatíva is: a relaxációt elősegítő zenei kompozíciók. Nem szükséges, hogy közvetlen elalvás előtt, ágyban fekve hallgassuk a zenét, megfelelő, ha mondjuk lefekvéshez készülődve, ágyazás közben már szól a háttérben körülbelül 30-40 percig.

Néhány éve a Semmelweis Egyetemen vizsgálatot végeztek, melynek során olyan egyetemi hallgatókat kerestek meg, akik enyhe alvásproblémákkal küzdöttek. Egyik csoportjuk három héten keresztül lassú, klasszikus zenét, a kontrollcsoport tagjai pedig hangoskönyveket hallgattak elalvás előtt, 30 percen keresztül. A zenét hallgató csoport tagjainak alvásminőségében javulás következett be, míg a hangoskönyvet hallgató csoportnál nem. Habár ez a hatás csak két hét zenehallgatás után jelentkezett, és mutatott jelentős különbséget a hangoskönyvet hallgató csoporthoz képest. A zenét hallgató csoport tagjainak rövidebb időre volt szükségük az elalváshoz, és a zene jótékony hatásainak köszönhetően zavartalanabb volt az éjszakai alvásuk.

A fent említett vizsgálati eredmények elsősorban az önbevalláson alapuló alváskérdőívekre támaszkodnak, de már az objektívebb műszeres vizsgálatokkal is sikerült részben megerősíteni a zenehallgatásnak az alvásminőségre gyakorolt jótékony hatásait. A közelmúltban tajvani kutatók elektroenkefalográfiával vizsgálták a szedatív, nyugtató zene alvásra gyakorolt hatásait. A vizsgálati csoport tagjai fiatal felnőttekből álltak, akiknek nem volt ugyan alvásproblémájuk, a zenehallgatás hatására mégis megnövekedett az alvásminőség szempontjából fontos mélyalvásban töltött idő aránya a kontrolléjszakákhoz képest.

Az emberbe ősidők óta bele van kódolva a zene, az altatódalok már évezredek óta hordozzák az emberiség ősi tapasztalatát arról, hogy a csendes lágy dallamok bizony elringatnak előbb-utóbb gyermeket és felnőttet egyaránt.

Javasolt zeneművek és albumok elalváshoz:

Wolfgang Amadeus Mozart. C-dúr zongoraverseny KV 467, 2. tétel
Felix Mendelssohn: E-moll hegedűverseny 2. tétel
Samuel Barber: Adagio for string. Op. 11.
Camille Saint-Saëns: A hattyú (Állatok farsangja)
Johann Sebastian Bach: Air, G-dúr zenekari szvit, No. 3
The most relaxing classical, Warner Music, 1999.
Music for Deep Sleep, Indian flute and Ocean Waves, Amazon Music, 2009.

Forrás: Harmat László pszichológus írása, HVG Extra Pszichológia 2015/1.

Sleepwell - 2021 június 24.
 

 

Ez a természetes módszer garantáltan segít az elalvásban!

Ha már mindent kipróbált, mégsem alszik jól, mutatunk egy módszert, ami működni fog! Ez a terápia az egész testünkre hat: képes a stressz oldására, nyugtatóan hat az idegrendszerre és olyan hormonokat szabadít fel, amelyek segítik az elalvást.

Rosszul alszik? Így változtathat rajta!

A jó alvás 5 feltétele