Reggel gyakran ébred kiszáradt szájjal és fejfájással? Alvási apnoe is lehet az oka!

Mi az alvási apnoe?

Az alvási apnoe egy olyan alvászavar, amely során a légzés időnként abbamarad, és így kisebb-nagyobb légzésszünetek alakulhatnak ki. Ilyenkor a vér oxigénszintje esik, lassul a pulzus, és csökken a vérnyomás, majd a szervezet stresszreakciója következtében újraindul a légzés. Mindez pedig több százszor is megismétlődhet egyetlen éjszaka alatt és hosszú távon jelentős egészségkárosító hatással jár, nemcsak a pihenés megakadályozása, hanem a lehetséges szövődmények miatt is.

Melyek az alvási apnoe tünetei?

A kórképnek két főbb változatát különböztetik meg, a harmadik ezeknek a keveréke. Centrális alvási apnoe esetén az agy nem küld megfelelő jeleket a légzési izmokhoz, ez a ritkább. Az obstruktív alvási apnoe gyakoribb, ezt a torok izmainak szakaszos ellazulása, és így a légutak elzáródása okozza. A két típus fontosabb tünetei átfedést mutatnak, ezek a következők:

• hangos horkolás, horkantások,
• légzés nélküli epizódok alvás közben
• légszomj éjszaka,
• ébredést követő szájszárazság,
• reggeli fejfájás,
• alvási nehézség, gyakori felébredések,
• napközbeni kóros álmosság,
• figyelemzavar, ingerlékenység.

Az obstruktív alvási apnoéra jellemző, hogy háton fekve hangosabbá válik a horkolás, mint oldalt fekvő pozícióban. A horkolás nagyon hangsúlyos tünet, ám nem minden érintettnél fordul elő. Szerencsére az is elmondható, hogy a horkolás nem jelenti automatikusan a betegség meglétét, ám amennyiben a fenti tünetek közül többel együtt jelentkezik, megnő az alvási apnoe valószínűsége.

Kik a veszélyeztetettek?

Obstruktív alvási apnoe bárkinél kialakulhat, ám a túlsúly, a különböző okok, például a megnagyobbodott mandulák miatt beszűkült légutak, a krónikus orrdugulás, a magas vérnyomás, a dohányzás és a cukorbetegség növeli a kialakulásának kockázatát. Férfiak esetében kétszer olyan gyakori, mint a menopauza előtt álló nőknél, náluk a változókorban nő a gyakorisága.

Miért veszélyes?

Az állandó fáradtság hangulatzavarokhoz, romló teljesítményhez vezethet. A vér oxigénszintjében bekövetkező hirtelen esések hosszú távon megterhelőek a szív- és érrendszer számára, így a magas vérnyomás mellett szívritmuszavarok jelentkezhetnek, és a visszatérő szívroham és stroke rizikója is fokozódik. A kórkép inzulinrezisztencia és cukorbetegség, valamint metabolikus szindróma kialakulásához ugyancsak vezethet. A kutatások kapcsolatot mutattak az obstruktív alvási apnoe és a nem alkoholos zsírmáj, valamint a demencia között is.

Mit tehetünk?

A figyelmeztető jelek észlelésekor a komplikációk elkerülése érdekében orvos felkeresése javasolt. Poliszomnográfiás alvásvizsgálatra, valamint az alvási apnoe hátterében álló okok felderítésére is szükség lehet. Enyhébb esetben a szakember életmódbeli változtatásokat, például a túlsúly leadását vagy a dohányzásról való leszokást és a rendszeres mozgást ajánlhatja. Komolyabb, nem javuló esetekben műtét vagy alvásterápiás készülék (CPAP - folyamatos pozitív légúti nyomásterápia) lehet a megoldás, továbbá természetesen az alvászavart kiváltó problémák kezelése.

Forrás: Femina.hu