Ki mondta, hogy az alvászavar éjszakai betegség?

Az alvászavar nem csupán éjszakai betegség!

Az alvásbetegségekre sokan tévesen kizárólag „éjszakai problémaként” tekintenek, holott azok gyökere az esetek nagy részében napközbeni szokásainkban keresendők, ugyanakkor egyszerre jellemezhetőek éjszakai és nappali tünetekkel. Például nem nevezhető inszomniának (álmatlanságnak), ha valaki azt tapasztalja – pontosabban gondolja-, hogy hónapok óta nem alszik, ha másnap ugyanúgy tud dolgozni, gondolkodni, nem tapasztal fáradtságot, koncentrációs zavarokat. Vannak úgynevezett rövid alvók, akik rendszeresen 3-5 órát töltenek alvással úgy, hogy teljesen kipihenten ébrednek. Bár általánosságban elmondható, hogy az alvás mennyisége is fontos, nemcsak a minősége, és a legtöbb embernek az egészséges fizikális, mentális működéshez 7-8 óra alvásra van szüksége.

A leggyakoribb alvászavarok

Az alvásbetegségek egyik fő kategóriája az alvásfüggő légzészavaroké, melyek közül az alvási apnoé a leggyakoribb. Ilyenkor alvás közben a légzés időről-időre – súlyos esetben egy éjszaka alatt akár százszor is- abbamarad. Az alvási apnoe szindrómát azért is fontos komolyan venni, mert egyik rizikófaktora a Magyarországon vezető halálokként ismert sztróknak, valamint számos szívbetegség kísérője is. Népes tábor az inszomniásoké is. Az alvási apnoéval együtt járó horkolás és az inszomnia, vagyis álmatlanság a két leggyakoribb tünetcsoport.

Ilyen egy hiteles alvásvizsgálat

Ha valakinél felmerül az alvászavar gyanúja - például alvás közbeni légzés- és mozgásprobléma esetén- és indokolt, a szomnológus szakember poliszomnográfiás alvásvizsgálatot rendelhet el. Ilyenkor testre helyezett elektródák, érzékelők segítségével figyelik meg az alvás alatti légzést, szívritmust, mozgást, izomtevékenységet, az alvás folyamatát és annak hatékonyságát, az alvás szerkezetét, az alváslátenciát (vagyis azt, hogy ki hány perc alatt alszik el), illetve azt is, hogy az illetőnek mennyi a mélyalvása, és mennyi a mikroébredése.

Ez a vizsgálat nem azonos azzal, ami otthoni légzés monitorozásra alkalmas eszközzel történik. Igaz, hogy ez a készülék is automatikus riportot állít elő, de az csak akkor ér valamit, ha szomnológus szakember értékeli, és ha szükséges, még egyéb vizsgálatokkal egészíti ki, hogy megfelelő és hiteles információk birtokában állíthassa össze a terápiát.

Mire érdemes odafigyelni?

Egy alvásvizsgálat onnantól válik valódi alvásvizsgálattá, hogy egy képzett szomnológus orvos azt kiértékeli. Járjunk utána, hogy az adott szakértő rendelkezik-e szomnológus képesítéssel, valamint annak, hogy akkreditált-e az alváslabor. Az egyéb helyen, nem minősített szakember által elvégzett vizsgálatok előszűrésnek tekinthetők, amelyet minden esetben újabb vizsgálatnak kell követni.

Miért érdemes mielőbb alvásszakértőhöz fordulni?

Mert az alvászavarok többsége gyógyítható illetve megfelelő terápiával a tünetek kezelhetők. Ha időben felismerik, és a kiváltó ok megszüntethető, az inszomnia is elmúlik, az alvási apnoe szindróma pedig a megfelelő terápia mellett teljesen tünetmentessé tehető. Vannak olyan alvásproblémák is, melyeken pedig leginkább az életmódváltás segít. Ám ezt magától a legtöbb érintett beteg nem tudja, csak a megfelelő vizsgálatok elvégzését követően állapítható meg pontosan, milyen szokások okozzák a problémát és melyeken érdemes változtatni.