Itt az applikáció, ami bizonyítottan segít a rossz alvókon!

Biztosan Önnel is előfordult már, hogy hiába aludt nyolc órát, mégis nehezen ment a reggeli ébredés, miközben általában frissen pattan ki az ágyból. Ez leginkább azzal áll összefüggésben, hogy reggel épp melyik alvási fázisunkba csörög bele a vekker. Az alvásunk ugyanis ciklikus: a felületes alvást követi a mélyalvás, majd jön az álmokat hozó REM-szakasz, végül az egész kezdődik elölről. Felébredni a felületes alvásfázisból a legkönnyebb, ilyenkor leszünk a legkevésbé fáradtak. Viszont ha a mélyalvásból ébreszt az óra, jóval nehezebben indul a reggel. Van, aki ilyenkor arról számol be, hogy ez kihat az egész napjára: erőtlenebbnek érzi magát, és sokkal gyengébben teljesít.

Már létezik olyan applikáció, ami tulajdonképpen „meghekkeli” ezt a rendszert és segít, hogy a legkedvezőbb alvási fázisban kelljen kikelnünk az ágyból. Az applikáció az alvás közbeni mozgásunkat monitorozva „lövi be”, hogy mikor vagyunk ébreszthetők. Ezt leginkább onnan tudja, hogy mélyalvásban általában mozdulatlanabbak vagyunk. Ha nem órára kelünk, a szervezet mélyalvásban sosem ébreszti fel magát, így az ideális az lenne, ha egy átlagos munkanapon is olyan korán mennénk aludni, hogy ne kelljen reggel óracsörgésre kelni.

Azon, hogy reggel frissen és kipihenten ébredjünk, nem csak applikáció segíthet. Ha tehetjük, feküdjünk minden este időben, ami azt jelenti, hogy éjfél előtt egy-két órával már mindenképpen legyünk ágyban.  Az éjfél előtti alvás a legpihentetőbb, ez nem csupán városi legenda, hanem tény, az éjszaka első felében ugyanis általában a mélyalvásos fázisok a hosszabbak, majd ahogy egyre közeledünk a reggel felé, ezek rövidülnek, és a REM lesz a hosszabb.

Persze mondhatjuk egy bagoly típusú embernek, hogy feküdjön le időben, nem fog tudni elaludni. Ennek az oka, hogy a genetikánkból adódóan különböző kronotípusok lehetünk. Aki erre a módszerre tud alapozni, az az átlagos kronotípusú ember, aki se nem szélsőségesen bagoly, se nem nagyon pacsirta (azaz koránkelő). De bármilyen kronotípusba is tartozunk, a legfontosabb az, hogy próbáljunk mindig eleget, annyit aludni, amennyire a szervezetünknek szüksége van.

Az alvásunk ritmusát, mennyiségét és minőségét nem csak a kronotípusunk határozza meg. Nagymértékben függ az egészségi állapotunktól – nincs-e valamilyen fizikai, mentális betegségünk- és attól is, éppen milyen időszakot élünk meg. Most, amikor a járvány miatt bizonytalanná váltak életünk eddig sziklaszilárdnak hitt pillérei, nagyon sokan panaszkodnak arra, hogy nem tudnak aludni, nehezen alszanak el és éjszaka is többször felébrednek. Ennek az oka a stressz, hiszen a válsághelyzet, amit átélünk, nagyon erősen rányomja a bélyegét az életünkre és a mindennapjainkra.

Sokaknál jelennek meg ilyen nehéz időszakokban a rémálmok is. Ha a kínzó rémálmok sűrűn jelentkeznek, érdemes lehet egy kis kutatómunkát végezni. A gyerekeknél más a helyzet, ők nagyjából 14 éves korukig jóval hajlamosabbak a rémálmokra, ezt követően általában „kinövik” a dolgot. Mivel ők még sokkal inkább érzelemből reagálnak, az agyuknak több érzelmet kell feldolgozniuk, terheltebbek lesznek az álmaik. A felnőtteknél a gyakori rémálom viszont árulkodhat depresszióról vagy valamilyen elszenvedett érzelmi traumáról.

Ha hosszabb ideje problémánk van az alvásunkkal, mindenképpen érdemes vele foglalkozni, főként, ha van valamilyen alapbetegségünk is, mert az alvászavar az összes meglévő betegség tüneteit is rontja. Például, ha rosszul alszunk, az enyhe depresszió is sokkal súlyosabbá válhat.

Definíció szerint alvászavarnak leginkább azt tekintjük, amikor a rossz minőségű vagy elégtelen alvás már legalább három hete fennáll, és hetente három alkalomnál többször jelentkeznek a tünetek.  Igaz, sok esetben nem is vagyunk tisztában azzal, hogy valamilyen alvásbetegség vagy más, rejtett, fizikai betegség - például hormonzavar, inzulinrezisztencia vagy vérnyomásprobléma- áll az alvászavarunk hátterében.

Ha azonban utánajárnánk a problémának, több vonalon is elindulhatunk. Egy vérképet mindenképpen érdemes csináltatni: az alapértékeken túl mindenképpen érdemes megnézetni a vasszintet és a pajzsmirigyhormont. Az is árulkodó jel, ha valaki rendszeresen horkol, mert tévhit, hogy ez a probléma kizárólag a túlsúllyal élőket érinti. Ha ilyen gondunk van, annak is érdemes utánajárni, mi okozhatja. És bár sokan nem gondolnak rá, de az életmódot és az alvókörnyezete is ajánlott felülvizsgálni, vajon nem ott van valami, ami miatt nem jó az alvásunk minősége.

Forrás: hvg