+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

1192. Budapest, Drágfy köz 1.

Az álmatlanság növeli a stroke kockázatát – A 18-34 év közöttiek legveszélyeztetettebbek

Egészség - Az álmatlanságban szenvedők esetében 54 százalékkal nagyobb a stroke kialakulásának kockázata, de a fiatalabb inszomniások még nagyobb veszélyben vannak, a 18-34 év közöttiek nyolcszor nagyobb valószínűséggel szenvednek agyvérzést, mint azok, akiknél nem jelentkeznek alvási zavarok.

Az álmatlanság növeli a stroke kockázatát

Az alvás létfontosságú része az életnek, ugyanolyan meghatározó a testi-lelki egészség szempontjából, mint a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás. Az emberek a nap hozzávetőlegesen 20-40 százalékát töltik alvással, amely során számos fontos folyamat zajlik a szervezetben: az alvás például enyhíti a mentális fáradtságot, javítja a memóriát, szabályozza az anyagcserét, és kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában, a sejtek kapcsolódásának stabilitásban és az immunrendszer szabályozásában.

Az álmatlanság akkor jelent komoly problémát, ha valaki már akkor sem tud aludni, amikor lehetősége van rá, éjjel vagy kora reggel felébred, és nem tud visszaaludni, és legalább három hónapon keresztül többször alszik rosszul, mint jól. Az inszomniának - amely a hazai lakosság mintegy 9 százalékát érinti - számos káros hatása van, az alváshiány következtében többek között csökken a fizikai terhelhetőség, fáradtság, szédülés jelentkezhet, gyakran lépnek fel különböző pszichiátriai tünetek, például szorongás, hangulatingadozás, depresszió, illetve károsodott kognitív képességek, koncentrációzavar, romló memória és tanulási képességek.

Az Amerikai Szív Társaság Stroke című szaklapjában megjelent kutatás szerint az álmatlanságban szenvedőknél a stroke kockázata is sokkal - akár 54%-kal - nagyobb, mint azoknál, akiknek nincs alvászavaruk. Mi több, a 18-34 éves korosztályban inszomnia esetén 8-szor nagyobb az esély stroke kialakulására, és ez a kockázat idővel fokozatosan növekszik. Világszerte mintegy 15 millió ember kap stroke-ot évente, amely napjainkban az egyik vezető halálok - az esetek 1/3-ban halált, 2/3-ban pedig súlyos károsodást vagy valamilyen szintű rokkantságot okoz.

A stroke tünetei

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás, és milyen gyorsan kezelik. A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei vannak:

  • a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése,
  • hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar,
  • hirtelen kialakuló, egy- vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság,
  • hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés,
  • minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás,
  • zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.

A fentiek közül már egy tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot! Bár egyértelmű kapcsolat van az alvászavarok és a stroke között, a tudósok még nem tudták pontosan meghatározni az összefüggés okát. Kutatások kimutatták, hogy az álmatlanság gyulladást okoz a szervezetben, ami szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A gyulladás megemeli a vérnyomást, és megzavarja a normál vércukorszintet, amelyek közül mindkettő fontos szerepet játszik a megfelelő szívműködésben.

Egy másik, a Sleep című orvosi folyóiratban publikált, alvászavarral kapcsolatos vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a krónikus álmatlanságot az alvás közbeni légzészavarok okozzák, amelyek következtében pitvarfibrilláció - aritmia -, illetve stroke alakulhat ki. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy az álmatlanságuk oka, hogy nem tudják kikapcsolni az agyukat, vagy nem tudnak ellazulni, ám míg a stressz és más tényezők valóban hozzájárulhatnak a nyugtalan éjszakákhoz, az álmatlanság kiváltó oka gyakran fizikai eredetű.

Azok az inszomniában szenvedők, akik légzési nehézségekkel küzdenek, gyakran - akár harmincszor is - felébrednek egy éjszaka az oxigén áramlásának megszakadása miatt. A legtöbb ember nem is sejti, hogy a légzési zavarok okozzák álmatlanságát.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni

Ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, háziorvoshoz kell fordulni, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. Az alvás kiértékelése mellett érdemes más lehetséges kockázati tényezőket is felmérni, amelyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. A hatékony kezelés kialakításához a korai felismerés ebben az esetben is meghatározó. Ma már számos terápia létezik a szájon át szedhető készítményektől a műtéti eljárásokig, amelyek segíthetnek az olyan veszélyes szövődmények megelőzésében, mint a stroke.

Forrás: Femina; Fotó: Pixabay

Sleepwell - 2024 február 06.
 

 

Az alvászavarok fokozatai

Az alvási rendellenességek fokozatait általában a tünetek súlyossága, az alvás minősége és az életminőségre gyakorolt hatásuk alapján osztályozzák. Az alábbiakban néhány gyakori alvászavarról és azok fokozatairól tudhat meg többet.

Jól szeretne aludni? Akkor bizony nem mindegy, mit eszik napközben!

Bár azt gondolhatnánk, csak a lefekvéshez legközelebb eső étkezés számít alvásunk minősége szempontjából, ám bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Mert bizony a reggeli, az ebéd, a nasik és minden, napközben elfogyasztott ital is hatással van arra, milyen lesz az éjszakánk!