+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

1192. Budapest, Drágfy köz 1.

Egy ideig még nem lélegezhetünk fel – elhúzódó allergiaszezon és újabb COVID-hullám nehezítheti meg az asztmások életét a következő hetekben

Egészség - Tegyük tisztába: mi is pontosan az allergiás asztma, és miért fontos, hogy egész évben odafigyeljünk rá? Mire számíthatnak az asztmások a küszöbön álló újabb COVID-hullámban?

A késő nyári – kora őszi időszak talán a legnehezebb az asztmában szenvedők számára: a levegőben magas koncentrációban jelenlévő pollenek, a viharokkal érkező pára és a megélénkülő széllökések által felkapott gombaspórák mind-mind hozzájárulhatnak állapotuk romlásához és az asztmás rohamok gyakoribb megjelenéséhez. Sokan ráadásul az allergiának tudják be tüneteiket, és nem tartják be megfelelően a krónikus betegség kezelésére vonatkozó orvosi utasításokat – ez pedig komoly veszélyekkel járhat. 

 Az asztma egy minden 20. magyart érintő megbetegedés, mely sajnos nem gyógyítható, megfelelő terápiával viszont biztonságosan kontroll alatt tartható. Szerencsére ehhez ma már a technológiától is segítséget kaphatunk: a magyarul is elérhető asztmateszt.hu oldalon például könnyen ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő terápiát követjük-e és ennek tudatában konzultálhatunk kezelőorvosunkkal. Az asztma gyakran igen változatos és időszakosan jelentkező tüneteit egyébként a hörgőnyálkahártya gyulladása és az ezzel járó duzzanat okozza, ami így a légutak szűkülésével jár együtt. A terheléses asztmánál a fizikai aktivitások (sport, lépcsőzés, cipekedés), az allergiás asztma esetében pedig a különböző allergének (pollenek, por, gombák) váltják ki leginkább a tüneteket. Nos, utóbbiakban nem lesz hiány a következő hetekben, leginkább a parlagfű és a fekete üröm koncentrációja lesz rendkívül magas, de a pázsitfűfélék, a lórom, az útifűfélék és a libatopfélék pollenjei és a gombaspórák is jelen lesznek a levegőben – sok-sok kellemetlen percet okozva több százezer honfitársunk számára, akár egészen az első fagyokig.

Asztma+allergia: amikor nem elég az orrspray

Egy tavalyi felmérés szerint a hazai 15-59 éves lakosság harmada vallja magát pollenallergiásnak, a jelenség tehát gyakorlatilag népbetegségnek számít a magyarok körében. Eközben a statisztikák szerint az asztmások közel kétharmada is allergiás valamilyen pollenre vagy poratkára – vagyis szép számmal vannak olyanok, akik allergiás asztmában szenvednek. Miért is fontos ezt tudni? A két elváltozás más-más terápiás hozzáállást igényel, hiszen míg az allergia esetében a konkrét allergén megtalálásán és a gyakran akár vény nélkül kapható gyógyszerek időszakos alkalmazásán van a hangsúly, addig az asztma hosszabb távú, következetes kezelési módokkal, a gyulladás tartós enyhítésével tartható kordában – vagyis az év minden napján, télen-nyáron oda kell rá figyelni.

„Sajnos továbbra is kifejezetten aluldiagnosztizált idült légúti elváltozásnak számít az asztma hazánkban, mivel gyakran igen hosszan, akár évekig is panaszmentes lehet a beteg. Mindez oda vezet, hogy az asztmát sokan tévesztik össze a szezonális allergiával, vagy légúti fertőzésnek, „nyári influenzának” tartják, ha pedig tudják is, hogy asztmájuk van, elbagatellizálják és elhanyagolják a kezelést akkor, amikor nincsenek érezhető tüneteik, így például elmarad a zihálás, köhögés, mellkasi szorító érzés, légszomj, illetve sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. Az asztmások számára a megfelelő gyógyszeres terápia beállítása és tartós alkalmazása kulcsfontosságú, ezzel ugyanis elkerülhető az állapotromlás és a szövődmények kialakulása is” – hangsúlyozza Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke.

Újra itt a COVID – hallgassunk az orvosunkra!

Az allergének mellett az asztmások számára fokozott fenyegetést jelentenek a bakteriális és vírusfertőzések is, hiszen a krónikusan gyulladt légutak ezekkel szemben is védtelenebbek. Az őszi időszak tehát emiatt is nehezített terep az asztmásoknak, ráadásul az is világosan látszik, hogy a koronavírus-járványtól sem szabadulunk meg egykönnyen. Félni nem érdemes, viszont fontos tudni, hogy az érzékeny, duzzadt légutakkal találkozó vírus könnyen okozhat kellemetlen és súlyos asztmás rohamokat, miközben a különböző akut légúti szövődmények kialakulásának veszélye is megnő – sajnos az eddigi tapasztalatok szerint az asztmás betegek jóval nagyobb eséllyel szorulnak kórházi kezelése a COVID-dal összefüggésben. Hogyan érdemes tehát készülni erre az időszakra?

„Az asztmások esetében érdemes fokozottan figyelni a már megszokott megelőzési-védekezési módszerekre (kézmosás, maszk, távolságtartás), emellett itt különösen nagy szükség van a hatékony beteg-orvos együttműködésre. A mai modern terápiák szerencsére már a helyükön kezelik a pillanatnyi enyhülést hozó, inhalációs szteroidot NEM tartalmazó, rövid hatású rohamoldó készítményeket és nem javasolják túlzott használatukat. Ezek ugyanis hosszabb távon nem orvosolják a problémát, a kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlókat ÉS hörgőtágítót IS tartalmazó inhalációs terápiák viszont tartós segítséget nyújtanak az asztma kontrollálásában és a súlyosabb következmények elkerülésében. Az otthoni önellenőrzésre is van már lehetőség: az asztmateszt.hu oldalon a betegek kideríthetik, nem függnek-e túlzottan a rohamoldóktól, probléma esetén pedig azonnal szakorvosukhoz fordulhatnak, hogy együtt szabjanak új irányt a kezelésnek” – teszi hozzá Dr. Mucsi János.

Forrás: Légúti Betegek Országos Egyesülete; Fotó: Pixabay

 

Sleepwell - 2022 szeptember 08.
 

 

Nyitott szájjal alszik gyermeke? Akár komoly gondot is jelezhet!

Alapvetően a légzésre az orrunk való és bár időnként természetes, hogy szájon át veszünk levegőt, hosszú távon ez utóbbi egyáltalán nem egészséges és akár problémát is jelenthet. Ezért ha azt vesszük észre gyermekünkön, hogy állandóan nyitott szájjal alszik, akkor vigyük el szakemberhez és előzzük meg, hogy komolyabb gond legyen belőle.

Miért vagyok fáradt? A fáradtság lehetséges okai, amire nem is gondolnánk

Nehéz kikelni az ágyból, napközben is úgy érzed csak félgőzzel mész előre és már kora délután a sokadik kávé után sóvárogsz, hátha segít? A fáradtságot okozhatja egyszerű alváshiány vagy stressz, de sok más, komolyabb dolog is. Nem szabad félvállról venni a tüneteket!