Az agy normál működését zavarja és alvászavart is okozhat a COVID-19

Az Oxfordi Egyetem és az NIHR Oxford Egészség- és Orvosbiológiai Kutatóközpontja által elvégzett elemzés a másik irányból is vizsgálta a problémát, és megállapította, hogy azok, akiknek már korábban kialakult valamilyen mentális betegsége, 65 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapják el az új koronavírus okozta betegséget, és ez az összefüggés akkor is fennáll, ha az eredményeket a kor, a nem, az etnikum és a meglévő fizikai betegségek kockázati tényezőivel súlyozzák - írja a qubit.hu.

Max Taquet, az NIHR munkatársa, a Lancet Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint a nem várt eredmény további vizsgálatokat igényel, de addig is fel kellene venni a pszichiátriai rendellenességeket a COVID-19 kockázati tényezői közé. Az elemzést nem a szokásos brit mintán, hanem mintegy 70 millió amerikai egészségügyi dokumentum – köztük több mint 62 ezer, kórházi ápolást nem igénylő COVID-eset – adatain végezték el. A végeredmény szerint a koronavírus-fertőzésről szóló diagnózis után 14-90 nappal 18,1 százalék volt a mentális betegségek kialakulásának gyakorisága, ezeknek mintegy a harmada (5,8 százalék) első diagnózis volt, azaz a COVID-on átesett betegnek korábban nem volt diagnosztizált pszichiátriai betegsége.

A kutatók, hogy megállapítsák, mennyire közvetlen az összefüggés a koronavírus okozta betegséggel, hat másik betegség – influenza, egyéb légúti fertőzés, bőrfertőzés, epekő, húgyúti kövek és nagyobb csont törése – esetén is megvizsgálták az utólagos mentális problémák előfordulási gyakoriságát. Azt találták, hogy míg a COVID-nál 5,8 százalék esélye volt valamely mentális probléma első előfordulásának, a többi betegség esetében ez csak 2,5-3,4 százalék volt, a rizikó tehát csaknem kétszeresére nő, ha a világjárvány miatt betegszik meg az ember.

Különösen aggasztó részeredmény, hogy a COVID-19-en átesettek körében megduplázódott a demencia előfordulása más betegségekhez képest, igaz, ezt az is magyarázhatja, hogy ha az ember kórházba kerül, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak nála addig ismeretlen, de korábban is fennálló betegségeket. „Egyáltalán nem zárható ki, hogy a vírus egyes esetekben az agyra is hatást gyakorol, és hozzájárul bizonyos neurológiai problémák kialakulásához. De próbáljuk nem túlmagyarázni ezt az összefüggést” – mondta a kutatásban részt vevő Paul Harrison oxfordi pszichiátriaprofesszor.

Több jelenleg is zajló kutatásban vizsgálják a SARS-CoV-2 központi idegrendszerre és agyra gyakorolt hatásait. Júliusban brit idegtudósok publikálták több mint negyven olyan COVID-beteg esettanulmányát, akiknél különféle idegrendszeri szövődmények jelentkeztek a gyulladásos agyi reakcióktól a delíriumon és az idegrendszeri károsodáson át a sztrókig. Az pedig csak a későbbiekben derül ki, hogy a COVID-19 után előforduló pszichiátriai betegségek gyakorisága a három hónapos vizsgált időszakon túl is nőni fog-e, vagy stagnálni kezd.

Forrás: quibit.hu