A nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma egy igen gyakran előforduló mozgási rendellenesség, mely az eseteken döntő többségében alvászavarral is együtt jár. A betegséget az alvási apnoe szindrómához hasonlóan a hálótárs veszi észre gyakran, mivel a lábmozgások nagy része alvás közben jelentkezik, amikor is az érintett személy nem, csak a vele együtt alvó párja érzékeli a mozgolódást, rugdosást. A betegek általában erős késztetést éreznek arra, hogy (általában) a lábukat megmozgassák. Ez a mozgászavar sokszor elalváskor jelentkezik, így a beteg nem tud elaludni, illetve előfordul, hogy nem tudja végigaludni az éjszakát.

A nyugtalan láb szindróma jellegzetes tünetei:

- Állandó mozgáskésztetés a lábban
- Bizsergő, húzó, tűszúrásszerű érzés a lábban
- A kellemetlen zsibbadás, szurkáló érzés pihenés közben erősödik, fekvő helyzetben romlik
- A láb mozgatásával enyhülnek a panaszok

A betegség oka

A betegség oka egyelőre nem tisztázott, de kóroki szerepet tulajdonítanak a következőknek:
- Elsősorban vas-, illetve egyéb vitamin- és nyomelemhiány
- Végtagi keringészavar
- Izombetegségek
- Vesebetegségek
- Mozgásszervi problémák, melyek a gerinc illetve a láb idegeit érintik
- Bizonyos elsődleges illetve másodlagos felszívódási zavarok.

Nem bizonyított tény a betegség örökletes volta, de a nyugtalan láb szindrómában szenvedő egyének családtagjainál halmozottan fordul elő szintén a betegség.

Miért fontos, hogy odafigyeljünk a betegségre?

A kezeletlen nyugtalan láb szindróma – az állandó mozgáskényszer a lábban - elalvási illetve átalvási zavarhoz vezethet. A rossz alvás magával vonja a nappali fáradtságot, súlyosabb esetben aluszékonyságot, valamint szorongást, súlyos esetben hangulatzavart, depressziót okozhat. A nyugtalan láb szindróma gyakran együtt jár az éjszaka folyamán jelentkező lábmozgás zavarral, ami nemcsak a beteg, hanem a vele egy ágyban alvó társának alvását is nagymértékben befolyásolja.

Mi a teendő, ha Ön is nyugtalan láb szindrómára gyanakszik?

A betegség kivizsgálása során ki kell szűrni a hajlamosító tényezőket, melyek másodlagosan okozhatnak lábmozgás zavart. Ilyenek a szervezet vashiánya, egyes anyagcserezavarok, leggyakrabban a cukorbetegség, a lábat érintő keringési, illetve ízületi, idegi betegségek. A kezelés függ a betegség súlyosságától.  Az életminőséget jelentősen befolyásoló esetekben gyógyszeres kezelés szükséges. Amennyiben lehetséges, a gyógyszeres kezelés előtt meg kell próbálni az otthoni gyógymódokat, melyek nagymértékben tudják enyhíteni a panaszokat. Ilyenek a váltott vizes fürdő (Kneipp terápia), masszázs, rendszeres testmozgás, az alkohol, koffein, nikotin mellőzése.