Szokott álmodni? Elmagyarázzuk, mi az álmok jelentősége!

Az alvás fázisai: a REM és NREM fázisok

A tudománynak ma még nincsenek egyértelmű és tényekkel alátámasztott válaszai arra, miért is álmodunk. Annyi biztos, hogy az álmodni főként az úgynevezett REM (rapid eye movement, gyors szemmozgás)  fázisában szoktunk. Egy alvási ciklus körülbelül 90-120 percig tart, és általában egy REM és különböző mélységű NREM fázisok (non rapid eye movement, gyors-szemmozgás-nélküli) különíthetők el egymástól, melyek az éjszaka folyamán többször váltják egymást. A REM fázisban az emberi agy első ránézésre úgy működik, mintha ébren lenne, csak az izomtónus majdnem nulla, azaz nem tudunk mozogni, így ami a fejben történik, nem jelenik meg mozgásban. A külvilággal való kapcsolat is nagyon erősen korlátozott, ilyenkor a legnehezebb felébreszteni az embert.

Az álmodás élettani jelentősége

Bár még a mai napig nem teljesen tisztázott az álomlátás élettani szerepe, a legtöbb tudós szerint az a memóriakonszolidáció folyamatában játszik lényeges szerepet. Az agyunk úgy működik, mint egy számítógép, egész nap dolgozik, gyűjti az „adatokat”, melyeket aztán éjszaka, alvás közben rendszerez és memorizál. Ugyanekkor történik a rendszer „karbantartása”, a regenerálódás is.

A magatartáskutatók megfigyelései szerint alvás közben, amit tanultunk aznap, a tapasztalatok, az élmények megfelelő helyre kerülnek. Az érzelmileg hangsúlyos élmények bekerülnek az egyik fiókba, a számok, logikai ismeretek egy másik fiókba, az, hogy mi és hol történt velünk, egy harmadik fiókba. Ami fontos, megerősítődik, ami nem fontos az kihullik a memóriánkból. Ez a folyamat zajlik le az álmodás során. Ennek a melléktermékei lehetnek legjobb elképzelésünk szerint az álmok.

Mivel az álom nagyon fontos a memóriakonszolidációban, kiemelt szerepe van a tanulásban is. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanulni, fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Az álom és a REM fázisok fontosak az érzelmekkel való megbirkózásban, hiszen a memória nemcsak logikus ismereteket tárol, hanem érzelmeket is, és elő tudja hívni azt is, hogyan birkóztunk meg korábban egy-egy nehezebb helyzettel. Tehát az érzelmi tanulásban, a motivációban is nagy szerepe van az álomlátó alvásnak.

Mitől függ, hogy mit álmodunk?

Erősen befolyásolhatja álmainkat, hogy mivel foglalkoztunk aznap. Ha például egyetemistaként a vizsgaidőszak kellős közepén járunk, nagyon valószínű, hogy álmodni fogunk azzal, hogy vizsgázunk, esetleg a félelmeinket - nem készültünk még el a tanulással, rossz tételt húzunk, megbukunk, lekéssük a vizsgát - látjuk megelevenedni álmainkban.

Számos kultúrában az álmoknak jövőbelátó szerepet tulajdonítanak, ám a szakemberek szerint ezek az álmok csak látszólag mutatják a jövőt, valójában a közelmúltról szólnak, arról, amivel hosszú időn át foglalkoztunk pl. vizsgára készülés, esküvőszervezés, nyaralás vagy ami velünk történt és kihatással van az életünkre, esetleg valamilyen módon megérintett bennünket pl. egy barát külföldre költözése, családtag betegsége.

Az álommal foglalkozó kutatók szerint általában több rossz álmunk van, mint jó. Előfordulhatnak kifejezett rémálmok is, és rémálom zavarról beszélünk, ha ezek nagyon gyakoriak vagy nagy szenvedést okoznak – annyira, hogy az illetőt gyakran felébresztve rontják az alvásminőséget. A rémálmok egy része traumákhoz kötődik, ilyenkor poszttraumás rémálmokról beszélünk, de rossz álmaink lehetnek ismeretlen eredetűek is.