+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

Hofherr Albert utca 11/A
1195 Budapest

Nem marad ki semmiből, ha éjszaka alszik!

Egészség - Beszippantotta Önt is a digitális világ? Esténként a telefonjával fekszik, a laptopjával kel? És csodálkozik, hogy rosszul alszik?

Beszippant a digitális világ

A digitális világ térnyerésének kétségtelenül van pozitív oldala, ami egyben a hátránya is: minden információ időkorlát nélkül hozzáférhető, így azonban nincs holtidő. Az állandó online jelenlét nem csak azzal jár, hogy távoli rokonokkal, barátokkal tudunk folyamatosan kapcsolatot tartani, információt cserélni, hanem azzal is, hogy munka fronton is állandó készenlétben vagyunk, a munkahelyi feladatokat pedig nem tesszük le az irodában, hanem még otthon is folytatjuk.

Munkahelyen, útközben, otthon és éjszaka is böngésszük a híreket, elintézzük a telefonokat vagy éppen a leveleinkre válaszolunk. De megtesszük ugyanezeket főzés, gyereknevelés, házimunka, sőt, tévénézés közben is. Vagyis eljutottunk oda, hogy akár több képernyőt is figyelünk adott pillanatban. Mindez egyrészt rendkívül praktikus, másrészt – egy bizonyos szinten túl – kifejezetten káros is lehet.

Aki kimarad, lemarad!

Míg mi felnőttek még egy digitalizáció-mentes világban nőttünk fel, melynek tempója emberközeli volt, addig a gyermekeink, a Z és az utánuk következő generációk tagjai ebbe születettek bele és őket már gyerekkoruktól fenyegeti a képernyőfüggőség veszélye. Mivel gyakran már az egészen kicsik is csak azt látják, hogy szüleik idejük jelentős részében a mobiljukat nyomogatják, vagy a háttérben örökké megy a televízió, ezért őket is nehéz eltiltani ezektől a tevékenységektől. Ha egyszer megkaparintják a mobilt vagy a távirányítót, képesek órákig annak bűvkörében maradni.

A sokat netező gyerekből vélhetően sokat netező felnőtt lesz. Az átlagos felhasználó körülbelül hatpercenként pillant rá a telefonjára, amelynek már a puszta jelenléte is zavar a koncentrációban. Ugyanakkor meg nem válnánk tőle semmiképp. Ezt hívják „nomofóbiának” a ’no mobile phobia’ szavakból. A többség borzasztóan rosszul viseli, ha nincs térerő, ha lemerül a készülék vagy otthon felejti azt.Mindez egy másik „betűszóból”, a FOMO-ból adódik (fear of missing out), vagyis a félelemből, hogy kimaradunk valamiből. Másodpercenként más és más információtartalmak villannak fel előttünk – ehhez képest a képernyőmentes valóság bizony egyhangúnak tűnik. Igényeljük tehát a folyamatos információdömpinget, de vajon agyunk mennyire van felkészülve erre a hatalmas mennyiségű ingerre, és meddig fogja bírni a tempót?

Multitasking

A párhuzamos tevékenységek végzése, vagyis a multitasking kétségkívül hasznos. Ám az emberi agy nem gép: agykutatók már bebizonyították, hogy valódi humán multitasking nem létezik. Csak hisszük (és büszkék vagyunk rá), hogy egyszerre többfelé dolgot is képesek vagyunk elvégezni, valójában csupán váltogatjuk a feladatokat olyan gyorsasággal, hogy folyamatnak érzékeljük.

Earl Miller agykutató szerint nagy árat fizetünk ezért, és a módszer annyira nem is hatékony, mint gondoljuk. Párhuzamos cselekvéskor felfokozott stresszállapotba kerülünk: szervezetünk többet termel adrenalinból és kortizolból– mindez erősen stimulálja az agyat. Felszabadul dopamin is, ami egyfajta jutalomélményt ad – hasonlóan a drogokhoz. A multitasking ráadásul fárasztó, mivel az agy a feladatváltogatás során sokszoros ütemben égeti a működéséhez energiát biztosító cukrot.

Vasárnapi álmatlanság

Sokan tudják, hogy hatalmas szükség lenne a pihentető alvásra, de vagy nincs elég idejük rá, vagy nem a megfelelő módon, minőségben alszanak. Emellett sajnos megfigyelhető egy másik tendencia is, amiben egyfajta ideálképet jelent az az ember, aki sokat dolgozik, de keveset alszik. Mivel a munka és a család mellett kevés időnk marad társas életre, kikapcsolódásra, sokszor ezt is az alvás rovására „oldjuk meg”. Sokan pedig olyannyira nem tudnak elszakadni a tévézéstől, facebookozástól, hogy távirányítóval vagy mobillal a kezükben alszanak el – persze sokkal később, mint az egészséges volna.

Így nemhogy nappal nincsenek csendes, befelé figyelő, relaxáló pillanataink, de még az éjszakánk sem igazán pihentető. És ha végül sikerül elaludnunk, agyunk sokszor tovább dolgozik. Az éjszakai felébredés talán a legtipikusabb menedzserbetegség. Sokszor viszont nem csak menedzsereknél jelentkezik. Érint mindenkit, aki maga irányítja az életét, vállalkozását, háztartását. A számtalan teendő miatt folyamatosan készenléti állapotban tartjuk magunkat. Mihelyt éjjel picit felébredünk, máris turbó fokozaton kezd el az agy ismét működni. A munkahétre készülődő, izgatott tudatalatti állapotnak külön kategóriája is van: vasárnapi álmatlanság.

Nem az altató a megoldás!

Mihez nyúl a kétségbeesett ember azért, hogy végre aludni tudjon néhány órácskát? Leginkább alkoholhoz, szintetikus altatóhoz. Nos, egyik sem jelent igazi megoldást. Az alkohol rövid távon segíthet ugyan, ám hosszabb távon kimondottan rontja az alvás minőségét, akár alvászavarokat is okozhat. A szintetikus altató készítményeknek pedig kellemetlen mellékhatásaik is lehetnek, mint például koncentrációs, koordinációs nehézségek, memóriazavarok, fejfájás, feledékenység. Még nehezebb helyzetben vannak azok, akik napközben csak több kávéval tudták a megfelelő energiaszintre hozni magukat, ám a koffein nem ürült ki időben a szervezetükből. Kialakul egy körforgás, amelyben csupán a különféle szerek játékszerei vagyunk.

Ha mindenképp a külső „rásegítésekben” bízunk, akkor válasszunk inkább természetes eredetű, például gyógynövénykivonatokat tartalmazó készítményt – ugyanis ezek egy része nemcsak elalvási problémákban nyújt segítséget, hanem feszültségoldásra és nyugtatóként is alkalmazható. A gyógynövények esetében pedig a hozzászokás sem ismert.

Ugyancsak jót teszünk magunkkal, ha egy-két rosszul alvós éjszakát követően pár napig egyáltalán nem iszunk koffeint tartalmazó italokat - kávét, fekete teát, kólát -, helyette inkább nyugtató hatású teát - például citromfű teát- és minden nap legalább fél órát kint töltünk a szabadban, nagyon sétálunk, kocogunk vagy elmegyünk egyet edzeni.

Próbáljunk meg lassítani – kiváltképp estefelé. Kerüljük a tévézést és a számítógépezést, a telefonunkat pedig tegyük félre, helyette hallgassunk zenét vagy olvassunk, relaxáljunk!

Forrás: HVG BrandChannel

 

 

Sleepwell - 2020 január 20.
 

 

7 alvássegítő praktika iskolás gyerekeknek

Későn fekszik, sokáig nem tud elaludni, reggel meg alig tud felkelni gyermeke? Nappal pedig fáradt, nem tud koncentrálni a suliban? Lehet, hogy nem elegendő számára az alvás mennyisége és a minősége sem megfelelő! Íme néhány praktika, ami segít megszüntetni az alvásproblémákat!

5 meglepő ok, amiért nem alszunk jól!

Az éjszakai felébredés normális jelenség, ám ha ez túl gyakran történik, akkor érdemes alaposan utánajárni az okoknak. Íme 5 meglepő oka annak, hogy nem alszunk jól.