Miért alszanak téli álmot az állatok?

Ki hogyan alszik télen?

A téli hónapokban az állatok is igyekeznek a zord időjárási viszonyokhoz alkalmazkodni. A költöző madarak már a tél beállta előtt délre költöznek, ahol elég táplálékot találnak. Az itt maradt állatok más-más túlélési stratégiát választanak, és eltérő módon alszanak téli álmot.

Az ízeltlábúak, kétéltűek és hüllők megfelelő hőmérsékletű rejtekhelyet keresnek, életfunkcióikat lecsökkentik, és megmerevednek. A legtöbb rovar teljesen üres gyomorral megy téli álmára, ellenben a hüllők közül több, pl. a kígyó, teknős-béka, még előbb jóllakik, és az álom alatt a bevett eledelt lassan megemészti.

Az emlősök között is változatos a téli álom lezajlása. Vannak olyan állatok, amelyek rengeteg élelmet halmoznak fel és álmukból néha felébrednek enni, ilyenek például a mókusfélék. És vannak, amelyek teljesen hibernálódnak úgy, hogy életfunkcióikat lecsökkentik, a nyáron felhalmozott zsírkészletüket égetik el. Ilyenek például az ürge, pele és a sün.

A téli álom idejére több állat is csoportokba verődik, így tulajdonképpen egymást is melegítik, amire leginkább a fiatal egyedeknek van szükségük. Amíg a költözés, vándorlás az állatvilág tekintetében inkább a madarakra jellemző, addig a téli álom és a hibernálás az emlősök és természetesen a hüllők, rovarok sajátossága.

A téli álom biológiája

A téli álmot alvók, miután megtalálták a legmegfelelőbb vackot, takaréklángra kapcsolnak. A téli álom kezdetekor a testhőmérsékletet szabályzó központ átprogramozódik, és az állat kezd kihűlni. De még mielőtt megfagyna és elpusztulna, a hőfokszabályzó beállítja a fajnak megfelelő alvóhőmérsékletet. A valódi téli álmot alvók tetszhalottként viselkednek. Hőmérsékletük megközelítőleg a környezet hőmérsékletére csökken, de sohasem fagypont alá, szívverésük a megszokott érték tizedére lassul le, és lélegzésük megritkul.

A téli álom kialakulása hormonálisan meghatározott, elsősorban a pajzsmirigy hormontermelésének függvénye. A hormontermelés apadásakor az anyagcsere aktivitása is csökken, ami a téli álom kialakulásához vezet. A téli álomba szenderedett állatok mintegy letargikus állapotba kerülnek, hónapokig nem táplálkoznak. A téli álom alatt minden szerv működése a minimálisra csökken. Az idegrendszer is pihen ilyenkor, hiszen a föld alatti, sötét üregekben nem sok inger éri az állat szervezetét.

Akik néha felébrednek

A vadon élő hörcsögök a hideg ellenére hetente felébrednek álmukból, esznek, ürítenek, majd folytatják alvásukat. A mozgást persze nem viszik túlzásba, mert annak végzéséhez energiára, tehát még több táplálék elfogyasztására lenne szükségük. A medvék is felszínes alvók: ha tavasz kezdetén felébrednek, s nem tetszik nekik az idő, még visszafekszenek.

És akik nem alszanak téli álmot

Nem könnyű a tél azoknak a fajoknak, akik nem alszanak téli álmot. Muszáj túlélési stratégiákat alkalmazniuk: van, aki beépített fagyállóval rendelkezik, van, aki egyszerűen beolvad a fehér háttérbe. Ám a táplálékszerzés minden olyan fajnak nehézséget okoz, amely nem alszik téli álmot, ilyenkor ugyanis a természet nem bánik túl bőkezűen velük.