+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

1192. Budapest, Drágfy köz 1.

Ezért kiemelten fontos a jó alvás a tiniknek!

Egészség - A serdülőkor nem csupán a látványos testi változások, de a személyiség alakulásának emblematikus korszaka is egyben. A tiniknek kezd kialakulni saját világlátásuk, érdeklődési körük, stílusuk. Szeretnek lázadni, és olyan dolgokat tenni, amivel bizonyítják, ők önálló, a szüleiktől független emberek és ezzel gyakran kergetik „őseiket” a kétségbeesésbe. Ilyen például az alvás kérdése is. A tinik többsége ugyanis felesleges időpocsékolásnak tartja az éjszakai pihenést, amely – úgy gondolják - értékes órákat vesz el tőlük.

Az alvás segít a tanulásban is!

A szakemberek szerint ezek a „mai fiatalok”-nak tulajdonított szokatlan és olykor bosszantó vagy aggasztó viselkedési jelenségek a serdülőkori agyfejlődés sajátságai, és ha nem is teljesen azonos formában, de mi felnőttek is átestünk rajta. Örök panasz a szülők részéről, hogy kamasz gyermekeik nem alszanak eleget: késő éjszakáig fent vannak, aminek az az ára, hogy reggel nem bírnak időben felkelni.

Most, hogy átálltunk a távoktatásra, lehet valamivel tovább és többet aludni, hiszen nem kell utazni reggelente, ezzel akár egy óra előnyt is szerezhetünk az alvás javára. Jól és megfelelő mennyiséget aludni nem csak az egészségmegőrzés miatt fontos, de nélkülözhetetlen a megfelelő szellemi tevékenység végzéséhez és a tanuláshoz is.

Kiváló alvás-kutatók szerint a több és jobb alvás szembetűnő jó eredményt hoz a megtanult ismeretek megtartásában és felidézésében. Alvás alatt a test pihenése mellett agyunk igen fontos és hasznos tevékenységet bonyolít. A külvilág számos ingerére ilyenkor ugyan nem reagálnunk, de egyes agyi központok erőteljesen és összehangoltan működnek és ezáltal épp a nap folyamán szerzett temérdek információ feldolgozása és tárolása zajlik a fejünkben. Ez az alvás különböző fázisaiban más és más agyi tevékenységet jelent. Az alvásnak ugyanis vannak felszínesebb és mélyebb szakaszai és ezek többször is váltogatják egymást az éjszaka folyamán, de az egyes időszakok hosszúsága jelentősen változik nemcsak egyetlen éjszaka alatt, de az élet folyamán is csecsemőkortól az időskorig. Éppen a serdülőkorban megy végbe ilyen nagy átalakulás az alvásfázisokban és ez a fejlődést, az egészséges felnőtté válást szolgálja.

„Nem vagyok álmos”

Bizonyára sok szülő számára cseng ismerősen ez a mondat. A legtöbb kamasz ugyanis még este 11-kor sem érzi magát elég fáradtnak ahhoz, hogy végre nyugovóra térjen, ezért inkább számítógépezik, csetel vagy a közösségi oldalakat bújja.

A felnőttekéhez képest későbben jelentkező álmosságra részben van „orvosi igazolás”: a melatonin nevű kémiai anyag, az alváshormon, mely a sötétben kezd termelődni és az elalvást készíti elő, serdülőkortól mennyiségben is csökkenni kezd és este illetve éjjel későbbi időpontban éri el a hatékony szintet, viszont reggel meg később csökken le, tehát más az alvás-ébrenlét ritmusa a tiniknek, mint a felnőtteké. Ez az eltérés majd csak valóban a felnőtté válás során rendeződik.

Ne dolgozzunk a biológiai óránk ellen!

A melatonin a mindnyájunk szervezetében működő biológiai órának, a napi biológiai ritmusoknak és a nappali és éjszakai eltérő fényidőszakoknak az összehangolását segíti. Ha viszont ellene dolgozunk az este 11-12 órakor már emelkedő melatonin hatásnak a mesterséges fehér fényforrásokkal és kiváltképp a mobiltelefonok, vagy tabletek döntően kék komponensű fényével, mely erőteljesen csökkenti a melatonin termelődését, az nagyon megzavarja a normális bioritmust, az alvás-ébrenlét normális ciklusát.  Nem kell este 9 órakor „takarodót fújni”, de az éjszaka közepébe nyúló „kütyüzés” viszont több szempontból is káros.

Mindnyájan, ha nappal elcsúszunk az idővel valamely feladat elvégzése kapcsán, azt éjjel az alvás rovására akarjuk behozni. Diákként mi, szülők sem tettünk másképp, de akkor még nem tudtuk és a kutatások még nem igazolták, hogy „amit megnyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon”, vagyis az alvás rovására megnyújtott tanulási idő csak ronthat a másnapi teljesítményen.

A nap folyamán beérkező információk tárolására, feldolgozására és a memória tárban az új és fontos információk befogadásához „helycsinálásra” szolgál az alvás az agy csodálatos és hatékony mindennapi működése által. Az észlelések, a tanultak begyűjtése és az agyon belül a megfelelő helyre való szállítása, valamint a „finom” feldolgozás a különböző mélységű alvási fázisokban történik. Ezek megzavarása, megrövidítése közvetlen és későbbi károsodásokhoz vezet. Az egész heti kialvatlanságot pedig a hétvégi egyetlen hosszú alvással nem lehet maradéktalanul helyrehozni.

Így hat a jó alvás az agyunkra

Számtalan kutatási eredmény van már birtokunkban, amelyek mind azt bizonyítják, mennyire fontos a jó minőségű és megfelelő mennyiségű alvás. Az egyik vizsgálat szerint azok az önkéntes résztvevők, akik a lefekvés előtt tanultak meg egy több szóból álló listát és utána rögtön jól és eleget aludtak, másnap jobban emlékeztek a tanultakra, mint akik nem vagy nem eleget aludtak. Az alvás első szakasza, ami kiváltképp gazdag a mély alvási fázisban, erőteljesebben segíti az emlékek megtartását és más vizsgálatok is igazolták, hogy ha minél több ilyen mély alvásciklus van az éjszakai alvás folyamán, másnap az elvégzett memória tesztek sokkal sikeresebbek voltak. A napközbeni szundításnak is – ha tartalmaz ilyen mély alvás szakaszt- van ilyen jótékony hatása. Ez a mély alvásfázis juttatja el a rövidtávú memória helyéről (a hippokampuszból) az információt a hosszútávú memória tárolási helyeire, az agykéreg különböző részeibe. Ezzel egyben helyet is készít a következő napi friss információ újabb befogadására.

A felületesebb alvásszakaszok (a gyors szemmozgásos, ún. REM fázis, amikor álmodunk) a bekerült információ „válogatását” végzik el, a furcsa, látszólag összefüggéstelen, új és régi emlékek keveredése során „rendet raknak” fontosságuk szerint és azt tárolják el. Ezt is önkéntesek számos tanulási-alvási vizsgálatai igazolták, például arról számoltak be, hogy reggelre egyszerre csak eszükbe jutott az előző este még elfelejtett, megtanult szó, szám vagy adat.

 

Sleepwell - 2020 május 12.
 

 

Ezért érintenek több nőt az alvászavarok, mint férfit!

A hazánkban élő nők csaknem 70%-a küzd alvásproblémával, de a teljes lakosságnak is több, mint felét érinti valamilyen alvászavar.

A titokzatos REM-alvás

Az alváskutatás máig kevéssé feltérképezett területe a REM-fázis, amely egy nyolcórás alvás közben több etapban összesen másfél órát tesz ki. Míg a mélyalvásról (az úgynevezett non-REM fázisról) már sok ismeretet felhalmozott a tudomány, a lehunyt szemhéj mögötti apró szemmozgásokról elnevezett REM kutatása csak az alternatív tudatállapotokra nyitott hatvanas-hetvenes években virágzott. A laikusok a REM-fázist, nem is helytelenül, az álmodással kapcsolják össze, de ennél összetettebb a kérdéskör.