Ezeket próbálja ki, ha nem tud aludni!

Az alvászavar a fájdalom után a második leggyakoribb panasz, amivel orvoshoz fordulunk. Ha valamilyen okból hosszabb ideig nem tudjuk kialudni magunkat, komolyan veszélybe kerülhet az egészségünk, az életminőségünk pedig drasztikus romlásnak indulhat.

Napjainkat velünk született biológiai óránk, a cirkadián ritmus szerint éljük. Ez a ritmus hajnalban, az ébredés előtti órákban kezdődik, és 24 órával később fejeződik be. Agyunk ez alatt a folyamat alatt végig dolgozik, még éjszaka is, amikor a feldolgozó – rendrakás, memorizálás, bevésés, másnapra felkészülés- munkát végzi. Alvászavar esetén pedig pont ez a folyamat sérül.

Mi okozhat alvászavart?

Az alvászavaroknak több típusát különböztethetjük meg, így elalvási, átalvási és ébredési zavarokat. Mindegyiknek számtalan kiváltó oka lehet.

1, Stressz

Akár munkahelyi, akár magánéleti probléma okozta stresszről van szó, mindkettő elsősorban az elalvást nehezíti meg. Álmatlanul forgolódunk az ágyban, közben folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan oldhatnánk meg azt az élethelyzetet, szituációt, amelybe belekerültünk.

2, Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek esetében – mint amilyen a depresszió, a különféle függőségek, táplálkozási zavarok – inkább átalvási és ébredési zavar vagy rossz minőségű alvás jelentkezik. A hajnali ébredés és visszaalvási képtelenség pszichiátriai betegségek esetén azért különösen veszélyes, mert pirkadatkor a cirkadián ritmusunk szerint amúgy is hangulati mélypontba süllyedünk.

3, Testi vagy lelki okok

Az alvászavart kiváltó testi okok igen sokfélék lehetnek. Kezdve a belgyógyászati, neurológiai betegségektől az endokrinológiai, krónikus betegségeken át az olyan természetes folyamatokig, mint például nők esetében a terhesség vagy a menopauza.

Ugyancsak a testi okok közé soroljuk a szervi elváltozásokat, mint amilyen a megnagyobbodott orrmandula, ami alvási apnoét okozhat, férfiaknál pedig a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás idézhet elő gyakori vizelési ingert, amely megakadályozza a folyamatos, nyugodt pihenést.

Lelki okok lehetnek a változás okozta bizonytalanságérzet – akár válás, akár munkahelyváltás, költözés miatt-, szorongás, gyász, gyermek vagy családtag miatt érzett aggodalom és még hosszan lehetne sorolni azokat a szituációkat, melyek negatív hatással lehetnek alvási szokásainkra.

Hogyan kezelhetők az alvászavarok?

Első lépésként fontos annak tisztázása, hogy mi okozza az alvászavart. Ki kell szűrni, hogy nem áll-e valamilyen szervi elváltozás, betegség az alvászavar hátterében. Semmiképpen se kezdjünk önmagunk diagnosztizálásába és kezelésébe, bízzuk azt megfelelően képzett szakemberre, aki az alapos kivizsgálást és a háttérinformációk megszerzését követően javaslatot tesz a terápiára.

5 tipp az álmatlanság leküzdésére

1, Éljünk a biológiai óránk szerint! Legyen napirendünk és próbáljunk minden nap körülbelül ugyanabban az időben kelni, feküdni és a fő étkezéseket megtartani!

2, Ne maradjunk fent éjszaka sokáig! Mindenkinél máskor érkezik el az a pont, amikor elálmosodik. Ha olyankor nem fekszik le, akkor a szervezete átlendül a holtponton és sokkal nehezebben fog tudni elaludni. Hallgassunk testünk jelzésére és ha elálmosodtunk, menjünk aludni!

3, A rendszeres sport segít, hogy jól tudjunk aludni. Nem mindegy azonban, hogy mikor mozgunk! A sport és a lefekvés időpontja között legalább 3-4 órának kell eltelnie ahhoz, hogy a szervezet lenyugodhasson, és pihenő üzemmódba kapcsoljon.

4, Ügyeljünk arra, hogy este már ne együnk nehéz ételeket! Figyeljünk oda, hogy az utolsó főétkezés és a lefekvés tervezett időpontja között legalább 3 óra teljen el! Ha ránk tör a nassolási vágy, csakis könnyen emészthető ételt vegyünk magunkhoz, például együnk meg egy banánt, igyunk meg egy pohár meleg tejet, rágcsáljunk egy kis kekszet.

5, A jó alvást segíti a megfelelő környezet is. Hogy mit jelent ez? Kényelmes ágyat, kellően sötét és megfelelő hőmérsékletű – ami inkább hideg, mint meleg-, zajmentes szobát. Ha megoldható, ne legyen televízió és számítógép a hálószobában, az elektroszmog valós jelenség, amely negatívan hat az emberi szervezetre.