Ez az oka, hogy miért van szükségünk alvásra!

A legelfogadottabb elmélet szerint az alvásra azért van szükség, hogy agyunk rendszerezni tudja a napközben beáramló információkat, impulzusokat és az ártalmas hatásokat kiszűrje illetve eliminálja az általuk okozott károkat.

Alvással a felejtésért

Egy 2014-es kutatás azonban cáfolja, hogy alvásra azért lenne szükség, mert az erősíti az agyi kapcsolatokat. A kutatás vezetői szerint pont hogy gyengíti az agyi kapcsolatokat az alvás, hogy az agysejtek energiát takarítsanak meg, elkerüljék a sejtszintű stresszt és megtartsák a neuronok azon képességét, hogy válaszoljanak az ingerekre.

Az alvás az ár, amit az agy fizet a tanulásért és memóriáért – állítja Giulio Tononi, a Wisconsin Egyetem alváskutató központjának kutatója. Ha ébren vagyunk és tanulunk, az erősíti a szinapszist a sejtek között, ez sok energiát igényel és teletömi agyunkat új információkkal. Az alvás pont a pihenést engedi az agynak, segít beépíteni az újonnan szerzett ismeretet a memóriába. Az agy pedig kipihenten, megújultan indul az új napon.

A kutatók egy példával illusztrálták elméletüket. Tegyük fel, hogy valaki biciklizni tanul. Az ebben a tanulási folyamatban résztvevő agyi központok igencsak erősen igénybe vannak véve azon a napon, az agy megfeszül. Ugyanakkor a következő napon ugyanúgy rendelkezésre kell állnia, hogy be tudja fogadni a még újabb ismereteket. Emiatt a kerékpározás megtanulásáért felelős agyi folyamatoknak háttérbe kell kerülniük, hogy ne hátráltassák az új ismeretek befogadását. Vagyis az agy lepihen. Alvás alatt az agy újraszervezi a szinapszisokat.

Az agy azonban nem felejti el, hogyan kell biciklizni egy éjszakai alvás után. Ennek oka, hogy az érintett agyi pályákat így is kevésbé küldik háttérbe, mint a többit. Az alvásnak nagyon fontos szerepe van a memóriában, tanulásban, de az okos felejtésben is. Ez utóbbi teszi lehetővé az agynak, hogy eldobja a felesleges részleteket.

Az alvás a nagy "takarító"

Az agynak azért van szüksége az alvásra, hogy kitakaríthasson, áll egy, a Science magazinban megjelent cikkben. Az amerikai tudósok mérései szerint az agy-gerincvelői folyadék áramlása nagy mértékben megemelkedik alvás közben, hogy az átmenetileg összezsugorodott agysejtek közül kimossák a napközben felgyülemlett káros anyagokat és fehérjéket. A kutatók a jelenségre egerek agyát vizsgálva figyeltek fel. A kutatás eredetileg arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért van szükségük az állatoknak alvásra, mikor ezzel hatalmas veszélynek teszik ki magukat.

Ez a megfigyelés az eddigi legjobb válasz, ráadásul azt is megmagyarázza, miért rendszeres a kapcsolat az agy betegségei és az alvászavarok között, és ez alapján már az sem csoda, miért nem vagyunk képesek tisztán gondolkodni egy alvás nélkül töltött éjszaka után.A jelenséget embereknél egyelőre nem figyelték meg, de patkányoknál és páviánoknál már igen. A felfedezés mérföldkő lehet az Alzheimer-kutatásban, az állatkísérleteknél ugyanis kiderült, hogy a takarítás az idegeket megtámadó, béta-amiloid nevű fehérjét is kimossa az agyból. Korábbi kutatások már megállapították, hogy a béta-amiloid szintje folyamatosan nő az ébrenlét alatt, de alvás közben nagyban lecsökken.

Randall Bateman, a St. Louis-i Washington Egyetem neurológusa szerint a Nedergardék által megfigyelt folyamat megmagyarázná ezt. „A kutatás alapján nem lehetetlen, hogy a jól kontrollált alvás segítségével segíteni lehetne a béta-amiloid kiürülését, ezzel elkerülve az Alzheimer kialakulásának fő okaként számon tartott amiloidózist” – értékelte az eredményeket Bateman.