7 meglepő tény alvásunkkal kapcsolatban

Aludni nyitott szemmel is lehet!

Bár az emberek nagy többsége csukott szemmel alszik, ez nem jelenti azt, hogy nyitott szemmel ez lehetetlen lenne. És valóban nem is az, hiszen vizsgálatok bizonyítják, hogy nyitott szemmel is képes az agy az alvás közben megfigyelhető állapotba kerülni.

A külső ingerek is megjelennek álmainkban

Amikor kora reggel megszólal az ébresztő, előfordulhat, hogy fel sem ébredünk rá, mert az beépül az álmunkba és észre sem vesszük, hogy az nem is álom, hanem a valóság. Ezt szokták álomba való beépülésnek nevezni. Ezt szinte mindenki megtapasztalta már, például egy, a külvilágból érkező hang érzékelése kivált valamilyen hatást az álomban. Egy hasonló példa (bár kevésbé külső inger), ha szomjasak vagyunk a valóságban, akkor az álmunkban is azok leszünk. Azonban hiába iszunk az álmunkban, az inger folyamatosan fennáll a valósában és addig fog folytatódni az álombéli körforgás, amíg fel nem kelünk és nem iszunk egy jót.

Nincsen alvás álom nélkül

Minden este álmodunk. Még akkor is, ha nem emlékszünk rá. Ennek oka, hogy az alvásnak fázisai vannak, amely két nagy csoportra osztható. Az egyik a non-REM – vagyis a gyors szemmozgás nélküli szakasz -, míg a másik a REM – tehát a gyors szemmozgás fázisa -, ahol az agy hullámainak átalakulásával létrejönnek az álmok.

Volt álom, nincs álom

Kutatások szerint az ébredéstől számított öt percen belül az álmaink 50%-a feledésbe merül. Tíz perc után pedig már 90%-ukra nem emlékszünk. Sok művész járt úgy, hogy félbe maradt a műve, mert nem jegyezte le álmát időben, vagy alkotás közben megzavarták, és minden feledésbe merült.

Valahol már láttalak

Az álmainkban sok idegen és furcsa dolgot tapasztalunk, például számunkra idegen és ismeretlen emberekkel találkozunk. Vajon az agyunk kreálta azokat a személyeket? Nem, azok valós, létező emberek, akikkel életünk során találkoztunk, vagy csak láttuk őket valahol, de számunkra fel sem tűntek. Az agyunk eltárolja a beérkező összes információt és később felhasználja az álmok kreálása során. Így gyakorlatilag végtelen mennyiségű nyersanyag áll az agy rendelkezésére, amiből aztán színes, érdekes vagy rémisztő álmokat gyárthat.

A vakok is álmodnak

Azok az emberek, akik jóval a születésük után veszítették el a látásukat, képesek álomképek észlelésére. Azok pedig, akik látás nélkül születtek, szintén álmodnak, de a többi érzékszervük által nyert információk alapján - például hanghatásokra épülve- alakulnak az álmaik. Egy átlagos, látó ember számára igen nehéz elképzelni, hogyan lehetséges ez.

Az alváshiány olyan, mint az alkohol

A 17 órán keresztüli folyamatos ébrenlét épp olyan a szervezetnek, mintha a véralkoholszint 0,05 %-os értékű lenne. A reakcióidő csökkenése, a figyelemvesztés tehát nem csak alkoholos állapotban jelentkezik, nem említve a volán mögötti elalvás okozta balesetek számát.