Amennyiben pontosan tudjuk, mit kell tennünk a jó alvásért, mégsem tudjuk kipihenni magunkat és ez a probléma már nem csak pár napja áll fenn, érdemes kideríteni, vajon mi lehet ennek az oka, mert nem lehetetlen, hogy valamilyen alvászavar húzódik a hátterében.
Sajnos, nem kevesen küzdenek alvásproblémákkal, de nem mindenki fordul szakemberhez tanácsért. Pedig ha már mindent megtettünk és mégsem áll be pozitív irányú változás, célszerű kikérni egy alvásszakértő véleményét. Nem érdemes várni a teljes kimerültségig, hiszen számtalan megoldás létezik!
A rossz alvást illetően érdemes elkülöníteni a szociális és a biológiai értelemben vett alvást. Az előbbi a pihenés megszokott körülményeire vonatkozik: a kényelmes fekhelyre, a fény- és a zaj hiányára, az igényeknek megfelelő mennyiségű alvásra. Az utóbbi viszont az esetleges, alváshoz társuló betegségek meglétét jelenti, melyek vizsgálatok nélkül rejtve maradnának.
Milyen jelek utalhatnak problémára?
Napközbeni fáradtság, éjszakai alvásképtelenség
Alvászavar esetén nagyon jellemző tünet, hogy a páciens éjszaka nem tud elaludni, csak forgolódik, illetve ha el is alszik, az alvása felszínes és töredezett – nincs alvásélmény- és emiatt a szervezet nem kapja meg azt a pihenésmennyiséget, amely szükséges lenne regenerálódásához. Napközben emiatt folyamatosan fáradt, álmos.
Csökkenő napközbeni teljesítmény
A rossz alvás szembetűnő jele, hogy csökken a nappali teljesítmény. Ám az álmosság jelentkezése és a váratlan, nehezen leküzdhető alvásrohamok csak a kezdetnek tekinthetők.
Koncentrációs zavarok
Amennyiben már hosszabb ideje fennáll az alvászavar, az idegrendszer érzékennyé, az agyi funkciók nehézkesebbé válnak: a figyelem másodlagossá válik, memória- és koncentráció zavar lép fel, idővel pedig tartós hangulatzavar is tapasztalható.
A gondolkodás beszűkülése
A rossz alvás jellegzetes tünete, hogy rugalmas és feladatorientált gondolkodásunk beszűkül, a kreativitás és originalitás elveszik.
Az alvászavar lehetséges okai
Az állandó fáradtság, erőtlenség, enerváltság hátterében egyértelműen alvásproblémák állhatnak: az elégtelen alvás, a biológiai szempontból rossz minőségű, ún. fragmentált, vagyis széttördelt pihenés és a fokozott alváskésztetés. Az elégtelen alvás oka lehet –többek között- a helytelen alváshigiéné, alvásmegvonás, időzónaváltás szindróma is.
Vannak állapotok, melyekre a fokozott alváskésztetés jellemző. Ilyenek a cirkadián alvás-ébrenlét ritmus zavarai, a gyógyszerek, illetve belgyógyászati betegségek, melyek az alvást befolyásolhatják, illetve a narkolepszia – azaz olyan központi idegrendszeri betegség, mely az életmódtól független.
A fragmentált, rossz alvás oka lehet rejtett, eddig fel nem fedezett betegség is, amely szintén nem függ az életmódtól, de tönkreteszi az alvás normál szerkezetét, s többnyire csak éjszakai, műszeres vizsgálattal deríthető fel.
Lényeges elkülöníteni a fentiektől az alvásképtelenséget, az inszomniát. Ebben az esetben a páciens nem tud elaludni, nem megy neki az éjszaka átalvása, vagy mindkettővel gondjai vannak. Ha mindez három hónapnál több ideig fennáll, krónikus inszomniáról beszélünk. Hátterében az esetek döntő többségében feszültséget okozó betegség, illetve pszichés ok állhat.
Nagyon fontos, hogy huzamos ideje fennálló panaszok esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez, mert a kezeletlen alvásproblémák egyre súlyosbodó tüneteket és betegségeket okozhatnak!