Lehet, hogy ez a banális ok áll alvászavara hátterében!

Az ökológiával, csillagászattal és hasonló tudományokkal szemben a fényszennyezésnek jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak világszerte, pedig a környezet szennyezésének ezen formája a Föld népességének csaknem 80%-át érinti és a legújabb kutatások szerint komoly egészségügyi kockázatai vannak.

A mesterséges fény mindenhol ott van a környezetünkben: a munkahelyünk neonfényeiben, otthonunk és az üzletek lámpáiban, a köztéri világításban. Ehhez jönnek még a számítógépünk monitorjából, a házakból kiszűrődő fények, az autók reflektorai és a gyönyörű nagyvárosok kedvenc látványosságait megvilágító hangulatfények.

A fényszennyezés hatásai

Tulajdonképpen, az alvással töltött órákat kivéve, folyamatosan mesterséges fények között élünk. S míg dédszüleink a természet ritmusát követve, amikor sötétedni kezdett, pihenni tértek vagy gyertyát gyújtva beszélgettek, addig napjaink embere lenyugvás helyett előveszi a mobiltelefonját, tévézik, számítógépen dolgozik vagy játszik, vagyis újabb adag mesterséges fénnyel terheli a szervezetét.

Tudta, hogy a sok mesterséges fényben töltött óra következtében már egyáltalán nem is használjuk az éjszakai látásunkat?

Mivel az Európában élőkre ez hatványozottan igaz, az emberek jó része nincs is tisztában azzal, hogy az emberi szem máshogyan működik a kétféle napszakban. A nappali látáskor ugyanis jóval nagyobb a színérzékenység és magasabb a szembe vetített kép felbontása is, míg kevés fénynél az emberi szemben jóval érzékenyebb receptorok kapcsolnak be. Ezek lehetővé teszik, hogy sötétségben is elboldoguljunk. Mi történik azonban akkor, ha ez a látásmód nem kapcsol be? Hosszútávon teljesen elveszíthetjük az éjszakai látásunk képességét és lámpa nélkül nem leszünk képesek tájékozódni, mivel a szemünk nem képes hozzászokni a sötétséghez.

Pszichésen ez azt eredményezi, hogy sötétben egyre kiszolgáltatottabbnak érezzük magunkat, jobban félünk. Az utóbbi egyébként általános civilizációs ártalom: mivel a városok nagy része éjszaka is jól ki van világítva, egy elromlott utcai lámpa komolyan félelmetessé tud tenni egy egyébként teljesen ártalmatlan utcaszakaszt is.

A túl sok éjszakai fény a biológiai óránkat is megzavarja, hiszen - bár nem feltétlenül vagyunk tudatában - a szervezetünk érzékeli, hogy nincs teljesen sötét, így éberebben tart alvás közben. Az alvást segítő legfőbb hormon, a melatonin ugyanis szürkületkor, sötétedés környékén kezd el termelődni, és annál nagyobb hatást fejt ki és annál inkább segíti a mély alvási fázisba jutást, minél sötétebb van. Ha városban lakunk, ezért is célszerű sötétítőfüggönyt, redőnyt, vagy árnyékolót szerelni az ablakra.

A fényszennyezés tehát egy nagyon összetett jelenség, és a káros hatásainak még csak egy részét fedeztük fel. Saját egészségünk és a jó alvás érdekében mindenképpen érdemes gondoskodni a megfelelő elsötétítésről, mielőtt nyugovóra térünk, és az sem árt, ha néha rendezünk egy-egy mesterségesfény-mentes estét, amikor lekapcsoljuk az összes villanyt és gyönyörködünk a csillagokban.