Fogyjon alvással!

Kevesebb alvás, több evés?

Több tanulmány talált már összefüggést a rövidebb alvási ciklusok és a magasabb testtömeg-index (BMI) között. Dr. Laurent Brondel, a dijoni Ízleléstudományok Európai Kutatóközpontjának munkatársa az okok nyomába eredt, mégpedig 12 teljesen egészséges fiatalember kétszer 48 órás megfigyelésével. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban közzétett eredményeit kommentálva Dr. Brondel elmondta, szerinte a kevés alvás lehet az egyik oki tényező a ma már járványos méreteket öltő elhízásos tünetek mögött. A kutató és kollégái két napot kontrollperiódusként használtak, a vizsgálatban résztvevők mindent úgy tehettek, ahogy egy átlagos hétköznapjukon szoktak - annyit aludtak, ettek, mozogtak, amennyit megszoktak. A második két napban azonban az egyik éjszaka éjfélkor feküdtek le, majd reggel 8-kor ébredtek, míg a következő este hajnali kettőkor feküdhettek le és reggel 6-kor már ébredniük kellett. Ezek után pedig annyit ehettek, amennyit csak akartak.
A rövidebb alvási periódus után a fiatal férfiak 22%-kal több kalóriára vágytak, mint egy átlagos reggelükön, azaz, amikor 8 órát tudtak aludni. De nem csak reggelire ettek többet, hanem vacsorára is, az ebéd mennyisége viszont változatlan maradt. Átlagosan 560 kalóriával fogyasztottak többet, mint normálisan.
A kutatás vezető dr. Brondel úgy fogalmazott: "Itt az idő, hogy felismerjük végre, az alvás nem elvesztegetett idő, hiszen amellett, hogy létfontosságú regeneratív folyamatok ideje, számos más, fontos funkciója is van, amelyeket lerövidítve a szervezet nem képes megfelelően működni."

Fogyjon alvással!

Az alváshiány és az elégtelen alvásmennyiség, úgy tűnik, komolyan befolyásolja a fogyókúra sikerességét. „A témában jelenleg is folyó kutatási adatokból világosan látszik, hogy az alváshiány 55 százalékkal csökkenti a zsírégetés hatékonyságát” - nyilatkozta Plamen Penev, a Chicago Egyetem segédprofesszora, a kutatás vezetője.

A Chicago Egyetem kutatói összesen 10, 35 és 49 év közötti túlsúlyos, de egészséges önkéntes állapotát vizsgálták meg a kutatás idején. A jelentkezőket két csoportra osztották, és míg az egyik csoport tagjainak napi nyolc és fél óra alvást engedélyeztek, addig a másik csoport tagjainak be kellett érniük napi öt és fél óra alvással a kutatás két hetében.

Mindkét csoport tagjai a napi szükséges kalóriamennyiség 90 százalékát kapták csak meg. Bár a fogyókúra mind a két csoport tagjainál eredményes volt, jelentős különbségek mutatkoztak. A nyolc és fél órát alvó csoport tagjainál az elvesztett súly több mint fele zsír volt, míg az öt és fél órás csoportban csupán a leadott súly egynegyede volt zsír, a többit izomszövetükből fogyták az önkéntesek. Az alváshiány ezen kívül a napközben éhségérzetet is növelte, tovább nehezítve ezzel a fogyni vágyók dolgát.

Világosan látszik tehát, hogy alvási szokásaink komolyan befolyásolhatják fogyókúránk kimenetelét, vagyis az alvás elengedhetetlen a fogyáshoz.