Ez történik velünk alvás közben!

Alvás közben egy sor életfunkciónk megváltozik. Vérnyomásunk csökken, pulzusszámunk visszaesik, izmaink ellazulnak, légzésünk és emésztésünk lelassul. De pontosan mi történik alvás közben? Ismerkedjünk meg szervezetünk éjszakai üzemmódjával!

Éjszaka termelődő hormonok

Melatonin

Ahhoz, hogy éjszaka nyugodtan tudjunk aludni, a hormonrendszernek, pontosabban az agyban elhelyezkedő tobozmirigynek melatonint - alváshormont – kell termelnie. Ez a mirigy reagál a bennünket érő fényhatásokra: a szem retinájára eső fény keltette ingerület különböző idegpályákon át közvetlenül eljut hozzá. Ennek hatására nappal csökken a tobozmirigy melatonin-termelése, míg alkonyatkor nagyobb mennyiségű hormon szabadul föl. Ha szervezetünkben alacsony a melatonin-szint, nem jön létre zavartalan alvás, míg a magas hormonszint nyugodt álmot biztosít. Minél több fény éri szervezetünket, annál kevesebb melatonin termelődik.

HGH- azaz növekedési hormon

Számos kutatás bizonyítja, hogy a növekedés éjszaka, alvás közben a legintenzívebb gyermekkorban. A mélyalvás szakaszaiban az agyalapi mirigy növekedési hormont – HGH-t- termel, amely a gyermekeknél elősegíti a növekedést. Az ifjabb generáció számára ezért is kiemelkedően fontos a rendszeres, kiadós alvás.
A HGH a felnőttek éjszaki regenerálódásában is jelentős szerepet játszik. Gondoskodik az elhalt sejtek pótlásáról, elősegíti a sebgyógyulást, serkenti az idegsejtek közötti kommunikációt és erősíti az immunrendszert.

Étvágyhormonok

Éjszaka nem vagyunk éhesek és nem eszünk. Azt, hogy ez így van – eltekintve azoktól az esetektől, amikor valamilyen zavar következtében felborul az étkezések rendje és valaki éjszaka is eszik - a leptin és a ghrelin nevű étvágyhormonok termelődése okozza. Az utóbbit a szervezet csak ébrenléti állapotban képes termelni, amikor a könnyen elérhető energiatartalékok kezdenek elfogyni. Ilyenkor a ghrelin megnöveli az étvágyat, és gondoskodik arról, hogy a szervezet evés útján hozzájusson a szükséges energiához. A leptin hatása ezzel ellentétes: az éjszaka folyamán tartós teltségérzetet biztosít, és elnyomja az evés utáni vágyat. Éjszaka a szervezetnek majdnem ugyanannyi energiára van szüksége, mint nappal, ezért azt várhatnánk, hogy éjjel is fel kellene kelnünk enni. A megfelelő leptinszint azonban étvágycsökkentő hatású, ezért nem riadunk föl arra, hogy éhesek vagyunk, hanem nyugodtan végigalusszuk az éjszakát.
Ha valaki nem alszik eleget, túl későn fekszik – szervezete alváshiányban szenved - , hajlamosabb lesz az elhízásra. A kimerült emberek ugyanis többet esznek, mert a vérükben kevesebb az étvágyat csökkentő leptin.

Kortizol, az ébresztőhormon

A mellékvesekéregben termelődő kortizol – stresszhormonnak is nevezik-  energiát mozgósít, megemeli a vércukorszintet és ébresztő hatású.  Az alvás második felében kezd termelődni, általában hajnali 3 óra körül. Gátolja a növekedési hormon termelődését és lassan előkészíti a szervezetet az ébredésre.
A kortizoltermelést belső biológiai óránk szabályozza. Hajnali 3 óra körül indul meg a kiválasztása, függetlenül attól, hogy mikor feküdtünk le. Ezért ha valaki csak ilyentájt kerül ágyba, nem alszik el egykönnyen, és az álma is felületesebb lesz, mint azoké, akik éjfél előtt több órával nyugovóra térnek.
Különösen élénk kortizoltermelést váltanak ki a nagy testi vagy szellemi megerőltetéssel járó tevékenységek. A kortizol lebomlása viszonylag lassú folyamat, ezért már jóval lefekvés előtt kerülni kell a megerőltető fizikai vagy szellemi tevékenységet.

Hogyan hat az alváshiány a hormontermelődésre?

Brit kutatók a következő kísérletet végezték: A vizsgálatban részt vevő férfiak három napon át 8 órát aludtak. A rá következő napon megmérték glükóztoleranciájukat (azaz hogy szervezetük cukorterhelés után mennyire képes a vércukorszintet a normál tartományban tartani), a kortizolszintet, a vérnyomást és az alvás hatását további hormonok szintjére. Arra a következtetésre jutottak, hogy napi 8 óra alvás elegendő ahhoz, hogy minden testi és szellemi funkció helyreálljon.

A következő hat éjszakán a férfiak csak 4 órát alhattak. A változás jól érzékelhető volt: vérükben megnőtt a glükóz és a kortizol szintje, és az étkezések után 40 százalékkal nőtt az az idő, amely alatt a vércukorszint normalizálódott. A tartósan magas vércukorszint pedig, mint tudjuk, cukorbetegség kialakulásához és szívinfarktushoz vezethet. A vizsgálat azt is egyértelműen bizonyította, hogy az alváshiány stresszreakciót vált ki. A vizsgálat záró fázisában az alanyok egy héten keresztül napi 12 órát alhattak, és ennek hatására minden értékük visszaállt a normál szintre.

A szív- és érrendszer pihen

A napközbeni tevékenységek, a mozgás megdolgoztatják a szívet és igénybe veszik az érrendszert. A szív és az erek éjszaka "pihenik ki" a nappali megterhelést. Az éjszaka első felében jelentősen csökken a vérnyomás, majd a második felében lassan ismét emelkedni kezd. A pulzusszám lecsökken, egészen 50/percig, ami tehermentesíti a szívet és az érrendszert. Különösen jelentősek ezek a hatások a mélyalvás során. A REM-fázisban aztán átmenetileg emelkedik a vérnyomás, és szaporábban ver a szív.

Az immunrendszer hatékonyabban működik

Alvás közben jobban működik a védekező rendszerünk. A különféle napi tevékenységekkel járó igénybevétel helyett az immunrendszer ilyenkor a kórokozók legyőzésére, vagy épp a gyulladásos folyamatok mérséklésére összpontosíthat. Az immunrendszer sejtjei mélyalvásban különösen aktívak. A jó alvás hatékonyan erősíti az immunrendszert és elősegíti a betegségekből, fertőzésekből való felgyógyulást.  Ezenkívül növeli a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességünket.