Sokáig nem igazán szenteltek a szakemberek figyelmet az alvás közbeni izommozgásoknak, nem utolsó sorban azért, mert úgy tartották, hogy éjszaka kevésbé aktívak az izmaink.
Az elmúlt években azonban egyre többet vizsgálták a test alvás közbeni reakcióit, aktivitásait és azt találták, hogy sokkal aktívabb az ember álmában, mint eddig vélték: az Innsbrucki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy még az egészséges emberek izmai is sokat mozognak.
Korábban úgy gondolták, hogy az izmok mozdulatlanok, leginkább az álmodó alvásszakaszban, az úgynevezett REM fázisban. A kutatás során azonban azt figyelhették meg a kutatóorvosok, hogy átlagban tíz kisebb mozdulatot tesz egy egészséges ember izomzata. A vizsgálatokat tovább folytatták és felfigyeltek arra, hogy akiknek ennél több izommozgást produkált a teste, azok bizonyos százalékánál ez a jelenség betegség előjele volt.
Az Innsbrucki Egyetemi Neurológiai Klinika Birgit Högl vezette kutatásában videofelvételeket készítettek száz alvó férfiról és nőről. Figyelték a szemmozgásukat is, továbbá bőrük színének változását, mérték agyi elektromos tevékenységüket, álluk, karuk és lábuk izmainak feszültségét, légzésük jellemzőit és szívritmusukat. A műszerek segítségével kicsi, szabad szemmel nem látható izommozgásokat (Minor Motor Activities) lehetett kimutatni. Volt, hogy csak rövid izomremegést tapasztaltak, de olyan is, ahol a láb felemelkedett kicsit.
A legtöbb alanynál óránként átlagosan tíz izommozgást mértek: az úgynevezett REM szakaszban, amikor az álmokat látjuk, valamivel többet, mint a nem REM-szakaszokban.
" Azt figyeltük meg, hogy nagyobb, összetett mozgások egészséges emberek REM fázisában nincsenek, az izmok ilyenkor nyugalomban vannak, az alvó sem magát, sem a vele közös ágyban alvó társát nem veszélyezteti azzal, hogy az álmait eljátssza" - nyilatkozta a kutatás vezetője.
Az egészséges ember álmában megfigyelhető kis remegéseknél, izomrándulásoknál lényegesen több mozgás vagy a REM fázis alatti nagyobb mozdulatok a REM-alvás zavarának előjelzői lehetnek, ez pedig a Parkinson-kór kockázati tényezője - hangsúlyozta.
A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.