Egy rémisztő élmény: az alvásparalízis

Mi az alvásparalízis?

Az alvásparalízis az egyik legijesztőbb alvásprobléma, amellyel a mai tudomány nem igazán tud mit kezdeni. A jelenség lényege, hogy a szenvedő alanyok gyakorlatilag ébren élik át rémálmukat úgy, hogy közben nem tudnak mozogni. A jelenség elalvás előtt vagy ébredés után jelentkezik leggyakrabban. 

Az alvásparalízist a szakemberek az alvászavarok egyik típusának, a narkolepsziának (az alvás-ébrenlét szabályozásának egyik zavara) az egyik mellékhatásaként tartják számon, melynek kiváltó oka - egyes feltételezések szerint- lehet a stressz, a helytelen életmód, a kialvatlanság. Bár pontosan nem tudjuk, mi okozza, csak azokat a tényezőket tudjuk felsorolni, amelyek statisztikailag megnövelik a kockázatát.

Mi történik alvásparalízis esetén?

A témában folytatott kutatások megállapították, hogy agyi aktvitás tekintetében az alvásparalízis a REM állapot és az ébrenlét különös kombinációjának felel meg. Az alvásparalízis általában elalvás előtt vagy ébredés után jelentkezik – ilyenkor normál állapotban az emberi agy több fázison megy keresztül, mielőtt elér az aktív álmodás szakaszába, a gyors szemmozgással kísért, ún. REM szakaszba. Alvásparalízis esetében azonban az agy nem járja végig a szokásos létrát, hanem rögtön REM-szakaszba lép, vagy azonnal abból ébred fel, s ilyenkor a tudat nem tudja eldönteni, hogy alszunk vagy ébren vagyunk-e, összezavarodik, és a kettő sajátos keverékében marad. Az elme felébred, de a test még nem – tudjuk, hol vagyunk, de az izmaink még bénultak.

Az izombénulás egyébként a REM szakasz természetes velejárója, a szervezet azért áll le mindenféle izommozgással (a szemen és a létfenntartó rendszereken kívül), hogy ne kezdjünk álmunkban mozogni.

Az alvásparalízisen átesett emberek nagy része arról számol be, hogy nyomást érez a mellkasán, amitől alig kap levegőt.

Mi okozhat alvásparalízist?

Nehéz megállapítani, hogy pontosan mi okozza a kialakulását: az eddigi kutatások arra mutatnak, hogy a stressz, a rendszertelen alvás (például több műszakban vagy éjszakai műszakokban dolgozók esetében), a narkolepszia, a kialvatlanság vagy a szorongás mind hozzájárul ahhoz, hogy valaki alvásparalízisben szenvedjen, mégsem emelhető ki egyetlen faktor sem a sorból egyértelműen.

Japán kutatóknak sikerült mesterségesen alvásparalízist előidézni – a kísérletükben résztvevő alanyokat folyamatosan REM alvásciklusuk alatt zavarták meg, így agyuk egy idő után kihagyta a ciklushoz vezető alvásfázisokat, és azonnal a REM-hez ugrott (ezt SOREM ciklusnak nevezzük).
A SOREM periódus után gyakrabban jelentkezett az alvásparalízis, ez is alátámasztotta azt a feltevést, hogy a jelenség szorosan kötődik az alvás REM fázisához.

Mivel csökkenthető előfordulása?

Leginkább az életmódváltás az, amivel csökkenteni lehet az alvásparalízis előfordulását – az egészséges étrend, a mozgás és a rendszeres, kiszámítható alvás az egyetlen lehetséges eszköz az alvásparalízis elkerülésére. Szakértők szerint az is segít, ha nem háton, hanem oldalt vagy hason fekszünk, a statisztikák alapján ugyanis a legtöbb alvásparalízisben szenvedő háton alszik.