+36 /70/ 352 9500
info@sleepwell.hu

Hofherr Albert utca 11/A
1195 Budapest

Ebben áll az álmok jelentősége!

Érdekességek - Mit üzennek az álmaink? Egyáltalán van annak jelentősége, hogy mit álmodunk? Mit mondanak a neves pszichológusok, Freud és Jung az álmokról?

Van célja vagy sem az álomnak?

Mindannyian álmodunk, de sokszor nem emlékszünk ébredéskor arra, mi szerepelt az álomban, vagy hogy egyáltalán álmodtunk-e valamit. Álmaink sokfélék lehetnek, van, amelyik kellemes érzéssel tölt el bennünket, de olyan is, ami megrémiszt és napokig a hatása alatt vagyunk.

Azt tudjuk, hogy az álom a napközben bennünket ért ingerek, információk feldolgozásában és kategorizálásában segít. Álmainkban megjelennek a félelmeink, sokszor a kimondatlan és még meg nem fogalmazott szorongásaink, fóbiáink.

Számos teória létezik annak magyarázására, miért is álmodunk. Több elismert kutató foglalkozott már álomkutatással, köztük  akadnak olyanok, akik úgy vélik, nincs valódi célja az álomnak, az csupán az agy működésének egyfajta mellékterméke. Míg a kutatók egy része nem tulajdonít az álmoknak jelentőséget, másik részük szerint igenis van jelentésük.

Domhoff, Freud és Jung álomelmélete

A legelfogadottabb elmélet szerint az álom sokszor azt mutatja, hogy mi foglalkoztat bennünket, mi jár a fejünkben. G. William Domhoff, a California University elismert professzora és kutatótársai úgy vélik – és vizsgálatokkal ki is mutatták -, hogy 75-100 álom egy adott embertől már egészen pontos jellemrajzot ad az illetőről.

Sigmund Freud másként látta. Véleménye szerint az álom út a tudatalatti felé, az álmok tartalma sokszor kívánságok, vágyott dolgok beteljesüléséhez köthető, illetve tudatalatti vágyakhoz. Freud úgy hitte, az álmok nyilvánvaló tartalma, képvilága, illetve az álomban történt események elfojtott vágyak leplezett teljesülései. Szerinte négy eleme van a folyamatnak, melyet ő álommunkának nevezett.

  1. A sűrítés jelentése, hogy két vagy több képzet kapcsolódik össze, melyek nem véletlenszerűen kapcsolódnak, van közös érintkezési pontjuk. Egyfajta metafora jön létre, mely asszociatív kapcsolatban van a jelentéssel.
  2. Freud eltolásnak nevezi azt, amikor a tudat számára jelentőségteljes tartalmakat közömbösnek tűnő dolgok helyettesítik az álomban. Mindkét esetben másik formát ölt a látens tartalom, csak szimbólumok formájában jelentkezik.
  3. A képi megjelenítés azt jelenti, hogy immár vizuális formát öltenek a képzetek. Vizuális képrészletek, beszédtöredékek is vannak az álomban, sőt gondolatfoszlányok is, melyekre emlékezhetünk ébredés után. 
  4. Az álommunka utolsó tevékenysége a megmunkálás – lényege, hogy utólag végzi az álommunka, összefüggővé teszi az álmot, ennek alapján találhatjuk később logikusnak és emlékezhetünk rá, de ez nem minden álommal van ez így.

Carl Jung volt a másik jelentős alakja az álomfejtésnek. Jung számos dologban egyetértett Freud-dal, többnek tartotta azonban az álmokat az elfojtott vágyak kifejeződésénél. Freuddal szemben ő úgy vélte, az álmok kiegyenlítő, kompenzáló funkciót töltenek be. Szerinte létezik kollektív tudattalan: az ember történelem előtti, történelemhez nem kötött tudása. Termékei az archetípusok – vagyis szimbólumok. Többjelentésűek, a végső valóság megértése és ábrázolása a céljuk. Egyetemesek, a kollektív tudatalattiból származnak. Mindenféle képzelethez köthető dologban megtalálhatók: például a mesékben és mítoszokban, a műalkotásokban, és az álmokon kívül az álmodozásban is.

Az archetípusokat a közös tudattalan tartalmazza – ezért Jung szerint a legtöbb ember ugyanazt a jelentést asszociálja azok alapján. Szerinte az álmok szerepe visszaállítani egy személy ideális mentális állapotát. Jung úgy vélte, az álmokon át a tudattalan az embert értékes tanácsokkal látja el és figyelmezteti is, ha valami miatt ez szükséges. Jung szerint ezeket a dolgokat igenis komolyan kell venni.

Calvin S. Hall-nak megint más elképzelése volt az álmokról. Úgy vélte, az álmodás függ attól, milyen az a személy, aki álmodik. Úgy gondolta, hogy az álmát maga az ember alakítja, vagyis az szubjektív valóság. Aki álmodik, felelős azért, amit álmodik. Az általa alkotott képzeteknek korlátlan a száma, valamennyi érvényes lehet, egyidejűleg is.  Hall  rájött arra is, hogy az álmok többnyire a gondolatokat, illetve az álmodó aggodalmait, nyugtalanságát is tükrözik.

Az 1970-es évek, azaz Ann Faraday munkája óta az álomfejtés rendkívül populárissá vált. Ő volt az, aki először technikákat és ötleteket írt le az álomfejtéssel kapcsolatban.

Forrás: napidoktor.hu

A cikket dr. Benedek Pálma lektorálta.

Jean Orsolya - 2018 július 19.
 

 

Szilveszter gyerekkel? Lehetséges!

Nem kell lemondanunk a szilveszteri buliról akkor sem, ha gyermekünk van! Segítünk, hogy zökkenőmentes legyen az év utolsó éjszakája!

Így aludjunk jól a várandósság alatt is ! – 2. rész

A második trimeszter történései és bevált módszerek, melyek segítenek, hogy jól aludjunk a terhesség második időszakában is