4 betegség, ami fáradtságot okoz

A fáradtság átmenetileg – egy nehezebb, rendezetlenebb időszak, valamilyen váltás, változás, költözés, utazás miatt – teljesen természetes, ám ha több hete tart, nem szabad félvállról venni. Először érdemes megpróbálni, hogy egy kicsit változtatunk az életmódunkon: többet alszunk, odafigyelünk, hogy legyen normális napirendünk, egészségesen táplálkozunk, gondoskodunk a napi megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről, hetente legalább háromszor egy-másfél órát mozgunk, kevesebb alkoholt és kávét iszunk.
Amennyiben a fenti változtatások után is úgy érzi, hogy még mindig indokolatlanul és folyamatosan fáradt, érdemes szakembert felkeresni. A túlzott kimerültség ugyanis valamilyen komolyabb betegség, a szervezetben megbújó gyulladásos góc jele is lehet, melyet mindenképp kezelni kell.
Íme 4 probléma, amelyek okozhatnak krónikus fáradtságot!

1, Vérszegénység

A vérszegénység jellemzően inkább a nőknél fordul elő gyakrabban. Ennek oka, hogy menstruáció illetve várandósság és szoptatás idején a szervezetnek nagyobb az ásványi anyag és nyomelem igénye, gyorsabban felhasználja a rendelkezésre álló készleteket, ezért a hiánybetegségek kialakulásának megelőzésére pótlásra van szükség.
A vérszegénység okozta fáradtság a vörös vérsejtek alacsony számának a következménye, melyek az oxigént szállítják a tüdőből a szövetekbe és a sejtekbe. Vérszegénységet idézhet elő a vas- és egyéb vitaminhiány, a vérveszteség, a belső vérzés, és az olyan krónikus betegségek, mint a reumás ízületi gyulladás, a rák vagy a veseelégtelenség.

Mikor gyanakodjon vérszegénységre? Ha mindig fáradtnak, gyengének érzi magát – még egy rövid séta is kimeríti-, nem tud koncentrálni, éjszaka nem tud aludni illetve megfelelő mennyiség alvás ellenére is marad a fáradtság. Ezen kívül a szapora szívverés, a mellkasi fájdalmak és a gyakori fejfájás is jelezheti a vérszegénységet.

A vérszegénység diagnosztizálásához teljes fizikális vizsgálat elvégzésére és vérkép készíttetésére van szükség, amely magában foglalja a teljes vérsejtszámlálást (CBC), a vörösvérsejtek szintjének ellenőrzését.

2, Cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél a szervezet nem tudja a glükózt megfelelően felvenni, s az felhalmozódik a vérben. Minthogy nem áll rendelkezésre elegendő hajtóenergia a test gördülékeny működéséhez, a cukorbetegek gyakran éreznek fáradtságot, ami a betegség első figyelmeztető jele.
A kimerültség mellet további figyelmeztető jelek az állandó szomjúságérzet, a gyakori vizeletürítés, a rövid idő alatt bekövetkező, akár jelentős – 10 kilogrammot is meghaladó - súlyvesztés, ingerlékenység, látásromlás, gombás fertőzések - nőknél a hüvelygomba-fertőzés, egyébként pedig a bőr-körömgomba elterjedése-.

A cukorbetegség diagnosztizálására két fontos vizsgálat létezik. Az egyik az éhgyomri vércukorszint vizsgálat, amely során nyolc órai koplalást követően reggel mérik a vér cukorszintjét. A másik az orális glükóz-tolerancia teszt  (OGTT), melynek lényege, hogy kétszer vesznek vért: közvetlenül a glükózt tartalmazó szirup elfogyasztása előtt, majd két órával később.

3, Pajzsmirigy-betegség

A pajzsmirigyhormonok mennyiségének változása felboríthatja az egész szervezet működésének egyensúlyát. A pajzsmirigy az anyagcserét irányító hormonokat termeli. Ha túl nagy a hormontermelés (hyperthyroidism), az anyagcsere felgyorsul, ha túl kicsi (hypothyroidism), az anyagcsere lelassul.
A túlműködés tipikus jelei az izomfáradtság, gyengeség. Az egyéb tünetek közé tartoznak az indokolatlan súlyvesztés, a fokozott izzadás és állandó melegérzet, a szapora szívritmus, a rövidebb és ritkább menstruációs időszak, fokozott szomjúságérzet.

Az alulműködés állandósuló fáradság-érzetet okoz, valamint a koncentrálóképesség hiányát, és izomfájdalmat a legkisebb mozgás esetén is. További tünetei a vízvisszatartás miatti súlygyarapodás, állandó hidegérzet (még meleg időjárás esetén is), fokozott és gyakoribb menstruáció, valamint székrekedés. Az orvosi statisztikák szerint az ötven évesnél idősebb nők mintegy 10 %-a betegszik meg a hypothyroidism valamelyik - enyhébb vagy súlyosabb - változatában.

A pajzsmirigy betegség célzott vérvizsgálattal diagnosztizálható. A szakemberek azt javasolják, hogy ha a fáradtság, izomgyengeség folyamatosan, hosszabb ideje fennáll, pajzsmirigy vizsgálatot mindenképpen csináltassunk, mert a pajzsmirigy-rendellenességek minden válfaja gyógyszeresen kezelhető.

4, Alvási apnoe

Az alvási apnoe egy olyan rendellenesség, amikor alvás közben rövid légzésszünetek alakulnak ki. Legelterjedtebb fajtája, az obstruktív alvási apnoe esetén a felső légutak voltaképpen néhány másodpercre bezárulnak – illetve elernyednek-, emiatt riasztást kap az agy, amely felébreszt, hogy újra lélegezzünk. Némely betegnél, akik obstruktív alvási apnoéban szenvednek, több tucatszor vagy akár több százszor is leállhat egy éjszaka alatt a légzés.
Az alvási apnoét gyakran horkolás kíséri, és másnap általában fáradtság követi. Minthogy az alvási apnoe szívzavarokat, magas vérnyomást és stroke-ot idézhet elő, fontos kivizsgálni.

Az alvási apnoé diagnosztizálása egy egész éjszakás alvásklinikai megfigyeléssel lehetséges – bizonyos helyeken, így alvásklinikánkon is, igény esetén már saját otthonunkban történik a megfigyelés -, amikor is egy teljesen fájdalommentes poligráfiás mérés segítségével megvizsgálják a páciens alvási szokásait, a légzés változásait és az agy tevékenységét.

A cikket Dr. Benedek Pálma alvásszakértő, fül-orr-gégész főorvos lektorálta.